A kormány 1999-ben elfogadott terve szerint 2000 kilométer autóutat és -pályát és ezer kilométer tranzitvasútvonalat kell kiépíteni. Öt év alatt a tízéves tervnek a harmadával végeztek csak. A legújabb elképzelések szerint a vasútépítési terveket 2017-re teljesítik, de néhány nagyobb csomópont (a prágai és a brnói) kiépítése 2020-ra marad. Az EU 29 kiemelt nemzetközi közlekedésfejlesztési beruházása közül négy vezet át Csehországon. Ez azt jelenti, hogy az ország EU-alapokat használhat föl megépítésükre. Különösen vonatkozik ez a kelet–nyugati folyosóra, de a prioritások közé tartozik a cseh fővárost Németországgal, illetve Ausztriával összekötő Prága–Nürnberg és Prága–Linz autópálya is, valamint a lengyelországi Katowicéből Brnón át Bécsig vezető észak–déli vasúti-közúti folyosó.
Az Európai Beruházási Bank hiteleit és tavalyi maradék pénzeket is beszámítva a kormánynak az idén 65 milliárd koronája van az infrastrukturális építkezésekre. A legtöbb pénzt a privatizációs bevételekből feltöltött infrastrukturális alap biztosítja, ez azonban elapadóban van. Simanovsky szerint rövidesen az állami költégvetésnek a zsebébe kell nyúlnia; minisztériuma ezért is fordul a magánbefektetők felé, akik számára külön projekteket dolgoztak ki. (Világgazdaság)
Így tették tönkre az egyik legnépszerűbb magyar színész családját