Életbe lépett a PSZÁF-elnököt elmozdító ''lex Szász''

Ma hatályba lép az új PSZÁF-törvény, amelynek alapján Szász Károly, a felügyelet elnöke eltávolíthatóvá válik. Szász Károly, mint arról az MNO is beszámolt, 2002-ben megtagadta László Csaba azon kérését, hogy szolgáltassa ki az általa vezetett pénzügyi felügyelet adatbázisát.

Az Országgyűlésnek április elején finomítania kellett a múlt év december közepén egyszer már elfogadott, úgynevezett lex Szász eredeti változatán, az Alkotmánybíróság ugyanis alkotmányellenesnek minősítette a pénzügyi felügyeletről szóló jogszabály átmeneti rendelkezéseit. Az eredeti változat szerint ugyanis Szász és helyetteseinek megbízatása már a törvény hatályba lépése napján megszűnt volna.

Az úgynevezett „lex Szász” eredeti változatát az Alkotmánybíróság Mádl Ferenc kérésére már vizsgálta márciusban. Akkor kimondták, a pénzügyi felügyeletnél ideiglenesen jogbizonytalanságot eredményezne, ha az új vezető megválasztásáig az elnöki jogköröket senki nem látja el. A „lex Szász” április elejei módosítása szerint az elnök helyett felügyeleti tanács vezetné a felügyeletet.

Szász Károly a legkorábban júniusban ’’távozhat’’. A parlament a legkorábban május végén szavazhat a felügyeleti tanács elnökéről, akit a köztársasági elnök nevez ki – teszi hozzá a Világgazdaság.

Szász Károly és helyettese, Sáray Éva nemrég kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a pénzmosás elleni módosító csomag vizsgálatát, illetve alkotmányjogi panasszal éltek azt követően, hogy kihirdették az ellenzék által is kifogásolt törvénytervezetet, amely európai pénzügyi és politikai körökben is éles reakciókat, kritikákat váltott ki.

A felügyeleti tanács akkortól határozatképes, ha legalább három tagja van az elnökkel együtt. A Világgazdaság úgy tudja, az elnöki tisztségre szóba került Farkas István, az Eximbank és a Mehib elnöke, valamint Asztalos László, a biztosítás-felügyelet korábbi vezetője is – írta a napi.hu.