Adventi kivonulás

Tegnap hazajöttek Irakból a magyar katonák. A misszió hazahívását az ellenzéknek sikerült elérni a parlamentben, de egy kormánydöntéssel ismét egy századnyi fegyverest küldünk az arab országba. Gyurcsány Ferenc kormányfő nemrég személyesen is meglátogatta a magyarok iraki táborát, Bagdadban pedig T–72-es tankokat ajánlott fel az iraki hadseregnek.

2004. 12. 22. 23:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fidesz biztonságpolitikai kabinetvezetője, Simicskó István szerint látogatásával a miniszterelnök azt a szerepet játszotta el a katonák előtt, mintha neki lenne köszönhető, hogy karácsonyra hazatérhetnek.

Eddig több mint tízmilliárd forintba került az államnak az iraki magyar misszió, Nagy Richárd posztumusz hadnagy személyében egy katonai, Varga-Balázs Péter egyetemista személyében pedig egy polgári magyar áldozata is van az iraki konfliktusnak. Tegnap viszont, másfél év külszolgálat után hazajöttek a katonáink Irakból. Fogalmazhatok úgy, hogy ezt a harcot megnyerték?

– Az egyik szemem sír, a másik nevet, amikor látom a mostani folyamatokat. Mindenképpen jó, hogy karácsonyra hazatérhettek a magyar katonák, de furcsa érzésem támadt, amikor Gyurcsány Ferenc kormányfő Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kíséretében kint járt Irakban. Mivel a katonák kint már csomagoltak, az arculatépítő célokon kívül értelmetlen volt a kormányfő látogatása. Gyurcsány Ferenc most a katonák előtt azt a szerepet játszotta el, mintha neki lenne köszönhető, hogy a magyar szállítókontingens tagjai karácsonyra hazajönnek, miközben valójában a magyar misszió negyedéves meghosszabbítását szerette volna elérni. A kormány sorozatosan álságos, az embereket és a nemzetközi partnereket félrevezető nyilatkozatokat tesz. Miközben az Egyesült Államoknak azt sugallja, hogy a katonák a Fidesz miatt jönnek haza, a magyar társadalommal azt akarják elhitetni, hogy ők intézték el a misszió karácsonyi visszarendelését.

– Amikor készültem erre az interjúra, azt gondoltam, hogy már nem beszélünk magyar katonák iraki szerepvállalásáról, időközben azonban kiderült, hogy csaknem kétszáz fegyveresünk jövőre megint Irakba utazik.

– Számítottunk arra, hogy a kivonulásunkat valamilyen módon kompenzálni kívánják majd. Azt is látni kell azonban, hogy 26 tagországából hét nem vállalta, hogy tevőlegesen is részt vesz a NATO iraki bázisának munkájában. Gyurcsány Ferenc viszont ezt a felajánlást is megtette. Ez azért is érdekes, mert amikor a magyar szállítókontingens mandátumát meg akarták hosszabbítani, a kormány még arról beszélt, hogy az iraki választások miatt lenne szükség a magyar katonák jelenlétére, hogy ezzel is segítsék a stabilizációs folyamatot. A választások viszont várhatóan valamikor a tél végén vagy tavasszal lebonyolódnak, az új magyar csapatok azonban júniusban foglalják el a szolgálati helyüket. Már novemberben kiszivárgott a hír, hogy könnyűlövész századot küldünk a térségbe, de ezt akkoriban cáfolták, illetve elhallgatták. Később finomítottak, és azt mondták, ez a század az iraki NATO-bázis őrzését látja majd el. Afganisztáni és koszovói egységeinket is őrző-biztosító katonáknak nevezték, most azonban többször könnyűlövész századot emlegettek, amellyel leginkább harci tevékenységet szoktak végeztetni. Tehát az is nagy kérdés, hogy pontosan mi lesz a szerepe ennek a századnak, ahogyan azt sem tudjuk, hogy mennyibe kerül Magyarországnak az új külszolgálat. Több tíz milliárd forintot elköltöttünk már az ilyen külföldi missziókra, és rengeteg áldozatot hoztunk az iraki ügyért is.

– Ennek ellenére Gyurcsány Ferenc angliai látogatásakor a BBC-nek és a Timesnak is azt nyilatkozta, hogy Magyarország cserbenhagyta a szövetségeseit. Ön szerint nem rontott Magyarország megítélésén, hogy a katonáink otthagyták a missziót?

– Felháborító és megdöbbentő, hogy a miniszterelnök megpróbálja a felelősséget a katonákra és a magyar népre hárítani. Én tudom, hogy Gyurcsány Ferencet nem a magyar nép választotta meg, de ettől még neki mint jelenlegi magyar miniszterelnöknek, mégiscsak a magyar érdekeket kellene szolgálnia. Még nem láttam olyan kormányfőt a világon sehol, aki saját hazáját, a saját honfitársait külföldön ilyen módon becsmérelte, megszólta és szégyenbe hozta volna. Ennél az esetnél is jól érzékelhető, hogy mennyire álságos, amikor a kormányfő hazafinak nevezi magát. Egy magyar miniszterelnöknek azt kellett volna mondani, hogy az Országgyűlés döntése értelmében emelt fővel, tisztességgel távozhatnak a magyar katonák Irakból, mert elvégezték azt a munkát, amit rájuk róttunk, és nem kis áldozatot hoztak egy közös ügyért.

– Juhász Ferenc ismét perrel fenyegetőzik, mert megírtuk, hogy az Iraknak felajánlott T–72-es tankokat egy nyertes NATO-pályázat birtokában az a minisztériumi cég újíthatja fel, amelynek élére nemrég a tárcavezető villájához kölcsönt nyújtó vállalkozó fia került. Ez a társaság egyébként tankok felújításával és kereskedelmével is foglalkozik. El is adhatnánk ezeket a harckocsikat?

– Ezek az eszközök kisebb átalakításokkal jó pénzért eladhatók, mert megfelelnek a kor technikai színvonalának. Érdekes, hogy pont 77 ilyen tankot ajánlunk fel, pedig a HM állítása szerint csaknem száz fölösleges. Érthetetlen ez a felajánlás. Az is egyértelmű, hogy a tankok nem őrzés-védelemre való eszközök, és azokkal akár más államok elleni háborút is lehet indítani. Amikor azt kérdeztem Juhász Ferenctől a parlament honvédelmi bizottságában, hogy miért csupaszítja le a Magyar Honvédséget a tüzérség leépítésével, azt válaszolta: olyan hadsereget épít, amelynek a terrorizmus elleni harcra kell felkészülnie, és ezért nincs helye a nehézfegyverzetnek Magyarországon. Érdekes, hogy Irakban ugyanakkor van helye a tankoknak a terrorizmus elleni küzdelemben. A harckocsik milliárdokat hozhattak volna az országnak, ha konzerválják ezeket. Ez az eset is azt mutatja, hogy folyamatos a pazarlás, gatyára vetkőztették a honvédséget. Nagyon sajnálom azt is, hogy olyan folyamatok zajlanak a Magyar Honvédség háza táján a politikai vezetésnek köszönhetően, hogy az Állami Számvevőszék kénytelen volt elmarasztalni a szaktárcát, mert minden harmadik katonai beszerzés szabálytalan körülmények között zajlott. Ebbe a sorba illeszkedik Juhász hitelezőjének esete is, akinek a fia már a második minisztériumi tulajdonban lévő cég igazgatási elnöke lehet. Azt látom, hogy Juhász Ferencék egyszerűen magánosítják a honvédelmet, és mindenhol az anyagi haszon motivál. Másfél millió forintot költenek egy-egy kutyaólra, 6,4 milliárd forintot költenek egy évben őrző-védő kft.-kre, miközben pár száz millió forint jut a katonák élet- és szolgálati körülményeinek javítására. Nem azért kezdeményezte a Fidesz egy 2000-ben elfogadott előterjesztésével az önkéntes, profi hadsereg létrehozását, hogy ezt a szocialisták és a szabad demokraták politikai kampányra használják fel, és végül az eredeti cél helyett a hadsereg teljes leépítését valósítsák meg.

– A kormányoldal szerint éppen a Fidesz kívánta megakadályozni a sorkatonaság eltörlését.

– Erről szó sincs. Nekünk az nem tetszett, hogy a kormány azt hazudja, létrehozta a profi magyar honvédséget, mert az Országgyűlés megszüntette a sorkatonai szolgálatot. Nem attól lesz egy honvédség profi, hogy nincsenek benne sorkatonák, hanem a moráljától, a hadrafoghatóságtól, a korszerű laktanyától, a fejlett technikai eszközöktől, amiket tudnak alkalmazni és kezelni a katonák. Magyarország viszont az egyetlen a világon, ahol nemcsak a sorkatonai szolgálat szűnt meg, hanem az általános hadkötelezettség is. Az SZDSZ erre azt mondaná, hogy azért vagyunk a NATO-ban, hogy a szövetségesek megvédjenek minket. Én viszont azt mondom, hogy minden ország sorsa elsősorban a saját erejében rejlik. Szövetségekben kell gondolkodni, mert ez biztonságosabbá teheti egy ország jövőjét, de ha a saját haderőnkről lemondunk, akkor bizony könnyen megpecsételődhet a sorsunk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.