A Fidesz biztonságpolitikai kabinetvezetője, Simicskó István szerint látogatásával a miniszterelnök azt a szerepet játszotta el a katonák előtt, mintha neki lenne köszönhető, hogy karácsonyra hazatérhetnek.
Eddig több mint tízmilliárd forintba került az államnak az iraki magyar misszió, Nagy Richárd posztumusz hadnagy személyében egy katonai, Varga-Balázs Péter egyetemista személyében pedig egy polgári magyar áldozata is van az iraki konfliktusnak. Tegnap viszont, másfél év külszolgálat után hazajöttek a katonáink Irakból. Fogalmazhatok úgy, hogy ezt a harcot megnyerték?
– Az egyik szemem sír, a másik nevet, amikor látom a mostani folyamatokat. Mindenképpen jó, hogy karácsonyra hazatérhettek a magyar katonák, de furcsa érzésem támadt, amikor Gyurcsány Ferenc kormányfő Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kíséretében kint járt Irakban. Mivel a katonák kint már csomagoltak, az arculatépítő célokon kívül értelmetlen volt a kormányfő látogatása. Gyurcsány Ferenc most a katonák előtt azt a szerepet játszotta el, mintha neki lenne köszönhető, hogy a magyar szállítókontingens tagjai karácsonyra hazajönnek, miközben valójában a magyar misszió negyedéves meghosszabbítását szerette volna elérni. A kormány sorozatosan álságos, az embereket és a nemzetközi partnereket félrevezető nyilatkozatokat tesz. Miközben az Egyesült Államoknak azt sugallja, hogy a katonák a Fidesz miatt jönnek haza, a magyar társadalommal azt akarják elhitetni, hogy ők intézték el a misszió karácsonyi visszarendelését.
– Amikor készültem erre az interjúra, azt gondoltam, hogy már nem beszélünk magyar katonák iraki szerepvállalásáról, időközben azonban kiderült, hogy csaknem kétszáz fegyveresünk jövőre megint Irakba utazik.
– Számítottunk arra, hogy a kivonulásunkat valamilyen módon kompenzálni kívánják majd. Azt is látni kell azonban, hogy 26 tagországából hét nem vállalta, hogy tevőlegesen is részt vesz a NATO iraki bázisának munkájában. Gyurcsány Ferenc viszont ezt a felajánlást is megtette. Ez azért is érdekes, mert amikor a magyar szállítókontingens mandátumát meg akarták hosszabbítani, a kormány még arról beszélt, hogy az iraki választások miatt lenne szükség a magyar katonák jelenlétére, hogy ezzel is segítsék a stabilizációs folyamatot. A választások viszont várhatóan valamikor a tél végén vagy tavasszal lebonyolódnak, az új magyar csapatok azonban júniusban foglalják el a szolgálati helyüket. Már novemberben kiszivárgott a hír, hogy könnyűlövész századot küldünk a térségbe, de ezt akkoriban cáfolták, illetve elhallgatták. Később finomítottak, és azt mondták, ez a század az iraki NATO-bázis őrzését látja majd el. Afganisztáni és koszovói egységeinket is őrző-biztosító katonáknak nevezték, most azonban többször könnyűlövész századot emlegettek, amellyel leginkább harci tevékenységet szoktak végeztetni. Tehát az is nagy kérdés, hogy pontosan mi lesz a szerepe ennek a századnak, ahogyan azt sem tudjuk, hogy mennyibe kerül Magyarországnak az új külszolgálat. Több tíz milliárd forintot elköltöttünk már az ilyen külföldi missziókra, és rengeteg áldozatot hoztunk az iraki ügyért is.
– Ennek ellenére Gyurcsány Ferenc angliai látogatásakor a BBC-nek és a Timesnak is azt nyilatkozta, hogy Magyarország cserbenhagyta a szövetségeseit. Ön szerint nem rontott Magyarország megítélésén, hogy a katonáink otthagyták a missziót?
– Felháborító és megdöbbentő, hogy a miniszterelnök megpróbálja a felelősséget a katonákra és a magyar népre hárítani. Én tudom, hogy Gyurcsány Ferencet nem a magyar nép választotta meg, de ettől még neki mint jelenlegi magyar miniszterelnöknek, mégiscsak a magyar érdekeket kellene szolgálnia. Még nem láttam olyan kormányfőt a világon sehol, aki saját hazáját, a saját honfitársait külföldön ilyen módon becsmérelte, megszólta és szégyenbe hozta volna. Ennél az esetnél is jól érzékelhető, hogy mennyire álságos, amikor a kormányfő hazafinak nevezi magát. Egy magyar miniszterelnöknek azt kellett volna mondani, hogy az Országgyűlés döntése értelmében emelt fővel, tisztességgel távozhatnak a magyar katonák Irakból, mert elvégezték azt a munkát, amit rájuk róttunk, és nem kis áldozatot hoztak egy közös ügyért.
– Juhász Ferenc ismét perrel fenyegetőzik, mert megírtuk, hogy az Iraknak felajánlott T–72-es tankokat egy nyertes NATO-pályázat birtokában az a minisztériumi cég újíthatja fel, amelynek élére nemrég a tárcavezető villájához kölcsönt nyújtó vállalkozó fia került. Ez a társaság egyébként tankok felújításával és kereskedelmével is foglalkozik. El is adhatnánk ezeket a harckocsikat?
– Ezek az eszközök kisebb átalakításokkal jó pénzért eladhatók, mert megfelelnek a kor technikai színvonalának. Érdekes, hogy pont 77 ilyen tankot ajánlunk fel, pedig a HM állítása szerint csaknem száz fölösleges. Érthetetlen ez a felajánlás. Az is egyértelmű, hogy a tankok nem őrzés-védelemre való eszközök, és azokkal akár más államok elleni háborút is lehet indítani. Amikor azt kérdeztem Juhász Ferenctől a parlament honvédelmi bizottságában, hogy miért csupaszítja le a Magyar Honvédséget a tüzérség leépítésével, azt válaszolta: olyan hadsereget épít, amelynek a terrorizmus elleni harcra kell felkészülnie, és ezért nincs helye a nehézfegyverzetnek Magyarországon. Érdekes, hogy Irakban ugyanakkor van helye a tankoknak a terrorizmus elleni küzdelemben. A harckocsik milliárdokat hozhattak volna az országnak, ha konzerválják ezeket. Ez az eset is azt mutatja, hogy folyamatos a pazarlás, gatyára vetkőztették a honvédséget. Nagyon sajnálom azt is, hogy olyan folyamatok zajlanak a Magyar Honvédség háza táján a politikai vezetésnek köszönhetően, hogy az Állami Számvevőszék kénytelen volt elmarasztalni a szaktárcát, mert minden harmadik katonai beszerzés szabálytalan körülmények között zajlott. Ebbe a sorba illeszkedik Juhász hitelezőjének esete is, akinek a fia már a második minisztériumi tulajdonban lévő cég igazgatási elnöke lehet. Azt látom, hogy Juhász Ferencék egyszerűen magánosítják a honvédelmet, és mindenhol az anyagi haszon motivál. Másfél millió forintot költenek egy-egy kutyaólra, 6,4 milliárd forintot költenek egy évben őrző-védő kft.-kre, miközben pár száz millió forint jut a katonák élet- és szolgálati körülményeinek javítására. Nem azért kezdeményezte a Fidesz egy 2000-ben elfogadott előterjesztésével az önkéntes, profi hadsereg létrehozását, hogy ezt a szocialisták és a szabad demokraták politikai kampányra használják fel, és végül az eredeti cél helyett a hadsereg teljes leépítését valósítsák meg.
– A kormányoldal szerint éppen a Fidesz kívánta megakadályozni a sorkatonaság eltörlését.
– Erről szó sincs. Nekünk az nem tetszett, hogy a kormány azt hazudja, létrehozta a profi magyar honvédséget, mert az Országgyűlés megszüntette a sorkatonai szolgálatot. Nem attól lesz egy honvédség profi, hogy nincsenek benne sorkatonák, hanem a moráljától, a hadrafoghatóságtól, a korszerű laktanyától, a fejlett technikai eszközöktől, amiket tudnak alkalmazni és kezelni a katonák. Magyarország viszont az egyetlen a világon, ahol nemcsak a sorkatonai szolgálat szűnt meg, hanem az általános hadkötelezettség is. Az SZDSZ erre azt mondaná, hogy azért vagyunk a NATO-ban, hogy a szövetségesek megvédjenek minket. Én viszont azt mondom, hogy minden ország sorsa elsősorban a saját erejében rejlik. Szövetségekben kell gondolkodni, mert ez biztonságosabbá teheti egy ország jövőjét, de ha a saját haderőnkről lemondunk, akkor bizony könnyen megpecsételődhet a sorsunk.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
