Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilap A CSU óv az iszlamista szélsőségesektől címmel tudósít a Keresztény Szociális Uniónak Ankara EU meghívásával kapcsolatos belső vitáiról.
A lap információi szerint a Bundestag CSU csoportja a bajor szabad állam kormányával közösen követeli, hogy növekedjék a szövetségi gyűlés beleszólási joga az uniós kérdésekben. A keresztény uniópártok ettől kívánják függővé tenni hozzájárulásukat az EU-alkotmány ratifikálásához.
Az uniópártok belügyi szóvivője, Hartmut Koschyk (CSU), óvott a török tagsági perspektíva nyomán a Németországban növekvő bűnözéstől és az iszlamizmus veszélyétől.
Németország nemsokára érezni fogja annak a „balga EU-döntésnek a következményeit, miszerint Törökország teljes jogú tagságáról megkezdik a tárgyalásokat” – nyilatkozta Koschyk a lapnak. A Németországban élő törökök eddig is igencsak csekélyke integrációs készsége még inkább csökkenni fog. Akinek eddig nehézsége volt a német nyelv és kultúra megtanulásával, az azt fogja kérdezni: miért kellene magamat fárasztanom, ha Törökország nemsokára az EU tagja lesz? A lap cikke szerint az így létrejövő párhuzamos társadalmakra igazán senkinek sincs szüksége. Ezekben a szegletekben gyakran egészen más rend uralkodik, mint amit mi az országunkban megengedhetünk: a nők elnyomása, bűnöző bandák és növekvő iszlám szélsőségesség.
Azt a tényt, hogy a CSU Wildbad Kreuth-i kihelyezett vezetőségi ülésére a francia konzervatívok elnökét, Nicolas Sarkozyt és az olasz minisztert Rocco Buttiglionet hívták meg, Koschnyk a pártja által is képviselt új, koherensen keresztény európai értékkonzervativizmus jeleként értékelte. Ebben Sarkozy és Buttiglione „megbízható szövetségesek”.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilapban Till Stoldt Mohamed vallása a konzervatívok új otthona lehet Németországban? című írásában foglalkozik a brandenburgi evangélikus püspök, Wolfgang Huber által kezdeményezett dialógus meglepő következményeivel.
A szerző szerint úgy tűnik Huber megkapja, amit kért: a tabuk nélküli párbeszédet a németországi muzulmán szervezetekkel, akik a január 11-re Berlinbe tervezett találkozóra klasszikus konzervatív követelésekkel érkeznek. Ilyen a liberális abortusz felfogás átgondolása, a homoszexuálisok jogainak korlátozása, az istentelen szekularizáció folyamatának megállítása. Az elmúlt években a Muzulmánok Központi Tanácsa, a muzulmántanács és a török iszlámhívőket összefogó DITIB többször is kezdeményezett megbeszélést. Bár Huber számos alkalommal beszélt a németországi muzulmánokról, de nem találkozott képviselőikkel. Így a protestánsok főpásztora az iszlám fejkendőt az elnyomás jelképének nevezte, valamint hiányolta, hogy a németországi muzulmánok nem határolódnak el eléggé az iszlám terrortól.
A tervezett megbeszélést az iszlám képviselői azért is fontosnak tartják az evangélikusokkal, mert számos területen álláspontjuk sokkal közelebb áll a katolikusokhoz. Hiszen ott senki sem ítélte el oly határozottan a fejkendőviselést; és a homoszexuálisok jogai, illetve az abortusz kérdésében is sokkal közelebb áll a véleményük a pápai egyházéhoz, mint az evangélikusokhoz.
A muzulmánok régóta bírálják a német evangélikus egyházat túlzottan liberális álláspontja miatt. S mint a mindig világosan fogalmazó Nadeem Elyas szerint „az a kérdés, sem lehet tabu, hogy homoszexuális megáldható-e egy templomban, vagy akár mint lelkész dolgozhat-e ott?” S abban is eltérnek a vélemények, ahogyan a német evangélikusok az idősekről gondoskodnak. Időnként úgy tűnik – mondta a muzulmán tanácsot képviselő Ali Kizilkaya – hogy amilyen gyorsan csak lehet, a család helyett idősotthonokba dugják az öregeket. Szándékos, vagy véletlen – de a muzulmánok azokat a „családi értékeket” vallják, mint George W. Bush, amikor a túlzott szabadosság veszélyeitől óvnak, vagy azoktól a névtelen szervezetektől, amelyek megtámadják a családi kötelékeket és a felelősséget.
Ali Kizilkaya a keresztények és a muzulmánok közös fellépését szorgalmazza az egyre inkább szekularizálódó országban, többek között az iskolai vallásoktatás kérdésben. Hiszen, amint azt a keleti tartományok példája is mutatja, mind erősebben kérdőjelezik meg magának a vallásoktatásnak a szükségességét.
origo.hu
Órákon át hallgattak ki egy újságírót Lakatos Márk pedofilbotrányáról
