Gyarmathy Tihamér hosszú életpályája során, rendkívül gazdag és sokrétű munkásságával a modern európai és amerikai festészet történetét tekintve is univerzális jelentőségű. A festőművész az 1945-ben újjáéledő képzőművészeti életben az avantgárd törekvéseinek magabiztos képviselőjeként jelentkezik. Művészetében olyan általános törvényszerűségeket igyekszik megközelíteni intuitív és egyben érzékletes formában, amelyet a 20. század tudományos eredményei a maguk eszközeivel igazolnak.
Az 1930-as években a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János majd Kandó László növendéke volt. 1934-ben már kiállítóként szerepel a Műcsarnokban. 1936-ban Rómában tölt egy fél évet, ahol főleg az építészet, a térirányítás, a térrendezés ragadta meg. A világháború után – nonfiguratív művei miatt – sokáig mellőzték, csak 1963-tól vett részt ismét a művészeti életben. Tagja az Európai Iskolának majd abból kiválva Kállai Ernő köré csoportosulva más művészekkel együtt létrehozzák a Galéria a 4 Világtájhoz nevű csoportot. Tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
Gyarmathy Tihamér idén lenne 90 esztendős, ennek tiszteletére a berlini Collegium Hungaricumban és a Fővárosi Képtárban az életművét bemutató reprezentatív kiállítás nyílik.

Ezen múlt, hogy nem Erdő Péter lett az új pápa, hanem Prevost bíboros