Négy év, hetvenöt üzemzavar

Akár jubilálni is lehetne, ha nem egy atomerőmű hibájáról lenne szó. Négy évvel ezelőtti üzembe helyezése óta ugyanis a múlt hét végi volt a hetvenötödik üzemzavar a csehországi Temelínben. Míg a közelben élők balesettől félnek, a cseh illetékesek szerint senki sincs veszélyben. Ugyanezt az álláspontot osztja az Országos Atomenergia Hivatal szakértője is.

Újraindítják ma reggel a csehországi, temelíni atomerőmű kettes blokkját, amelyet üzemzavar miatt a múlt szombaton állítottak le – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Milan Nebesár, a létesítmény szóvivője. Miként tegnap a lap hírül adta, az egyik generátor hűtőrendszere mondta föl a szolgálatot. A szóvivő megnyugtatásképp hozzátette, hogy az egyes blokk teljes kapacitással működött tovább.

Nem valószínű azonban, hogy ez eloszlatta volna az osztrák, cseh és más nemzetek környezetvédőinek veszélyérzetét. Az Ausztria és Csehország határának közelében az ezredforduló óta üzemelő létesítményt folyamatos támadások érik.

Beindítása előtt például száztizenötezer aláírás gyűjtöttek össze a cseh zöldek a bezárásáért. Ennek ellenére 2001 tavaszán rácsatlakoztatták a villamosenergia-hálózatra. Utoljára tavaly karácsony előtt kellett leállítani az egyik reaktort. Akkor a négynapos átvizsgálás utáni újraindításkor húszezer liter radioaktív víz folyt ki a szabadba, mert kikapcsolt egy megfigyelőrendszer. „Ha valóban olyan tökéletesen működne minden a temelíni erőműben, mint ahogy a cseh illetékesek hangoztatják, akkor nem lennének újabb és újabb üzemzavarok. Azonban ezzel a hetvennegyedik meghibásodással szégyenletes rekordot állítottak föl Temelínben” – nyilatkozta annak idején Roland Egger, az atomveszély-ellenes felső-ausztriai csoport egyik vezetője. A múlt hét végi tehát épp a hetvenötödik leállás volt az alig több mint négy év alatt.

Miután az elavult orosz atomtechnológia a csernobili katasztrófa miatt eladhatatlanná vált Nyugat-Európában, az orosz atompiac a kilencvenes évek elején a volt szocialista országokban terjeszkedett. Temelínben orosz típusú, de nyugati biztonsági rendszerrel felszerelt atomerőművet terveztek. A nemzetközi akciócsoportok hiába akadályozták a munkálatokat, az erőmű a tiltakozás ellenére felépült.

– Akár a Temelínben, akár a Pakson, de még a nem orosz építésű erőművekben gyakran előforduló műszaki hibák is azt bizonyítják, hogy itt nem csak a hasadóanyag elszabadulása okozhat fennakadásokat – közölte a Magyar Nemzettel Weinbrenner Gábor, a magyarországi Greenpeace szóvivője. – Világszerte elutasítjuk a nukleáris anyagok alkalmazását addig, amíg ez a technológia nem uralható – tette hozzá.

– Nem véletlen, hogy Ausztria tiltakozott a szomszédságába telepített erőmű ellen, és több ország azt szorgalmazta, hogy a csehek uniós tagságának feltétele legyen az üzem bezárása – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes tagja. – Temelínben ráadásul irgalmatlanul sok pénzt költenek a hibák kiküszöbölésére, mégsem sikerült tökéletesen elérni a volt szovjet és a nyugati technológia összekapcsolását. Így a korosodó technika könnyen baleseteket idézhet elő. Ezért uniós szinten el kell gondolkodni az alternatív energiaforrások alkalmazásán. Talán nem véletlen, hogy Németországban azt tervezik: 2021-ig bezárják az összes atomlétesítményt.

A temelíni üzemzavar is bizonyítja, hogy a keleti technika ötvözése a nyugatival előre nem látható hibákat okozhat – közölte a Magyar Nemzet kérdésére Ámon Ada, az Energia Klub munkatársa. – Bár a most elromlott generátorhűtő a lánc végén van, üzemzavara azt bizonyítja, hogy hiába volt a több száz milliárdos befektetés, egy kisebb gond is hatalmas kiesést eredményez. Ráadásul a gyakori, hirtelen leállással járó lehűlés sem tesz jót a magas hőmérsékleten működő reaktoroknak.

– Egy atomreaktor leállása sem gazdasági, sem műszaki szempontból nem előnyös – ismerte el a Magyar Nemzetnek Lux Iván, az Országos Atomenergia-hivatal főigazgató-helyettese. – Viszont tévedés, hogy a temelíni erőmű elavult, és ezért az eddigi üzemzavarok nukleáris veszélyt jelentettek. Ezért a hivatalnak nincs oka arra, hogy állást foglaljon az ügyben. Az is valós érv, hogy a leállások befolyásolják a szerkezet élettartamát. Viszont a korábban 30, ma már 50 évre tervezett reaktoroknál megadják a lehetséges leállások számát. Ha ez a ciklusszám eléri a határértéket, a hatóságok nem engedik újraindítani a reaktort. Valóban szorgalmazni kell más energiaforrások felkutatását is, de szerintünk a világ még nem készült fel arra, hogy az atomerőműveket mással helyettesítse – tette hozzá a főigazgató-helyettes.

Tavaly négy és fél milliárd koronányi veszteséget okozott a temelíni erőmű leállássorozata. A múlt hét végi zavar előtt utoljára karácsonykor pihentették az egyik reaktort. Ennek ellenére 2004-ben a vállalat bevétele 73 milliárd korona volt.