.Magyarország elveszítheti beleszólási jogát a verespataki aranybánya engedélyezésébe – állítja a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet. Mint közleményükben írják: értesüléseik szerint a Rosia Montana Gold Corporation decemberben benyújtott technikai megvalósítási tanulmányában olyan adatok szerepelnek, amelyek alapján Magyarország kizárható az engedélyezési folyamatból. A dokumentum – amely a környezetvédelmi hatásvizsgálat első lépéseként készült – ugyanis azt sugallja, hogy a beruházásnak egyáltalán nem lennének nemzetközi hatásai. A tanulmánnyal kapcsolatban január 12-ig, azaz e hét szerdáig tehetnek észrevételt román és külföldi civil szervezetek és magányszemélyek – írja a Greenpeace. „Ha a magyar kormányzat nem tesz azonnali diplomáciai lépéseket, a tanulmányt a román hatóságok ebben a formájában fogadhatják el. Ez esetben elmarad a (nemzetközi egyezmények által is kötelezővé tett) nemzetközi hatásvizsgálat, mindazon ígéretek ellenére, melyeket Persányi Miklós miniszter kapott a közben már lemondott román kormány környezetvédelmi miniszterétől” – hangsúlyozzák, kiemelve: a tanulmányt néhány nappal azután nyújtották be, hogy a romániai választásokat megnyerte az addigi ellenzék, valamint azután, hogy a magyar kormány nem emelt kifogást az unió által Romániának adott átmeneti mentességek ellen. – Ez utóbbiak közül több éppen a Verespatakon is alkalmazandó ciános bányászati technológiák alkalmazását könnyíti meg – teszik hozzá. A Greenpeace arra szólítja fel a magyar kormányt és a környezetvédelmi tárca vezetőjét, hogy haladéktalanul kezdeményezzék nemzetközi hatásvizsgálat indítását a Verespatakra tervezett aranybánya ügyében.
A szaktárca mai közleménye szerint Persányi Miklós levélben tudatta frissen kinevezett román kollégájával, hogy hazánk nem támogatja a Verespatakra tervezett külszíni aranybánya megnyitását. A környezetvédelmi miniszter egyben személyes találkozót kezdeményezett az aktuális ügyek megbeszélésére a román szaktárca vezetőjével – derül ki a KvVM közleményéből. Persányi levelében hangsúlyozta, hogy a projekt kiterjedése, nagyságrendje olyan jelentős, hogy nemcsak az ottani tájon ejtene súlyos sebet, hanem egy esetleges szivárgás vagy kiömlés nagy ciánkoncentrációjú szennyező anyagot juttatna a Tisza vízgyűjtő területére. Persányi Miklós hivatalos tájékoztatást kért a beruházás fejleményeiről is, hiszen a társaság nemrégiben benyújtott környezetvédelmiengedély-kérelméről is csupán a sajtóból tájékozódhattak a magyar szervek – teszik hozzá.
A közlemény megemlíti: 2005 elején tartja első ülését az az ad hoc szakbizottság, melynek felállításáról a magyar–román környezetvédelmi vegyes bizottság döntött. A szakbizottság a Tisza és a Maros vízgyűjtő területén – különös tekintettel a verespataki beruházásra – méri majd fel a lehetséges környezeti veszélyforrásokat.
A Körösök Völgye Natúrpark nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra: a tervezett beruházás megvalósítása közvetlenül Magyarországot is veszélyeztetheti. „Potenciális veszélyforrásként jelenne meg a beruházás, amely térségünk ivóvízbázisát is veszélyeztetheti. Térségünk ivóvize a Maros hordalékkúpjából származik, amely rendkívüli és páratlan ivóvízkincset rejt magába. A Dél-Alföld, valamint Békés megye jelentős része innen nyeri ivóvízszükségletét” – hangsúlyozzák.
