Beszélő műanyag unoka a japán játékpiacon

Hitler népi állama egy szívességdiktatúra volt címen közöl interjút a Die Welt Götz Aly berlini publicistával. Nincs érdemi vita a szélsőjobboldallal Németországban – olvasható a Frankfurter Rundschauban. Bécs, Budapest, Pozsony és Ljubljana feltörné az EU-blokádot a horvát csatlakozást illetően.

die tageszeitung (taz.de)

A radikális baloldali lap a Tomy japán játékgyár legújabb találmányáról, a 61 euróba kerülő beszélő műanyag unokáról számol be. A japán társadalom drámai demográfiai változása miatt egyre több idős ember él egyedül a szigetországban. Mivel egyre kevesebb a gyerek, a játékgyárak felfedeztek maguknak egy új célcsoportot. A megoldás kézenfekvőnek tűnik: célcsoport a magányosan élő idősek.

Die Welt

A konzervatív napilap is csatlakozott a Götz Aly-napok rendezvényeihez, mivel legújabb könyve kapcsán ők is készítettek Hitler népi állama egy szívességdiktatúra volt címen interjút a berlini publicistával. Amennyiben a nemzetiszocializmust tanulmányozzuk – mondja Aly –, akkor újra és újra felmerül a kérdés, miként magyarázható a belső integráció és a mozgósítási képesség magas foka, és amennyiben a nép és vezetők közötti politikai feszültségek XX. századi történetét vizsgáljuk Németországban, akkor gyorsan felismerhető – amennyiben eltekint a kutató 1914 nyarától –, hogy sohasem volt nagyobb egyetértés nép és vezetése között, mint a nemzetiszocialista uralom tizenkét éve alatt. Aly alaptézise, hogy a „népi állam” jóléti kiadásait döntően az elnyomottak, majd a megszállt területek kifosztásából finanszírozták, s ez garantálta a németek feltétlen lojalitását a rendszer iránt. A szerző szerint például a végletekig eladósodott jóléti államnak, a Harmadik Birodalomnak ezért kellett szükségszerűen rablóhadjáratokat folytatnia.

Frankfurter Rundschau (fr-aktuell.de)

Az SPD résztulajdonában lévő napilapban a hamburgi jogász Horst Meier A betiltáson túl című írásában hiányolja a szélsőjobboldallal folytatott érdemi vitát.

Vitán felül áll – írja Meier –, hogy az NPD képviselőinek fellépése a szász tartományi gyűlésben, miszerint bojkottálták a nemzetiszocializmus áldozatairól rendezett megemlékezést, rosszízű provokáció volt. Azonban mióta indokolná egy párt betiltását a provokáció? Az ünnepi beszédekben demokráciánkat a véleményszabadság és polgárjogok paradicsomaként, a korlátozás nélküli ellenzékiség mentsváraként, a pártok versengésének fórumaként dicsérik. De alig szólal meg néhány NPD-politikus, és titulálja a Drezda elleni szövetséges légitámadást „hűvösen kitervelt, a civil lakosság elleni ipari méretű tömeggyilkosságnak”, és használnak olyan kifejezéseket, mint „bombázásholokauszt”, azonnal előkerül a kérdés: megengedhető ez? Úgy tűnik, a legrosszabban ezen személyektől azt hajlandóak elfogadni, ha szabotálják a hivatalos megemlékezéseket, amikor demonstratívan elhagyják a termet, miközben a normális emberek a holokauszt áldozataira emlékeznek. Megtiltható ez?

Az a tény, hogy május 8-ig egy lex NPD-t – a gyülekezési jog masszív korlátozását – kíván a berlini kormány keresztülerőltetni, valamint ismét elő kívánja venni a betiltási eljárást, egyáltalán nem állít ki jó bizonyítványt a politikai elit ítélőképességéről. A szerző szerint az egész vitából hiányzik a világosság és a határozottság, igazából betiltani sem merik őket, és valódi politikai vitát sem kezdeményeznek velük. Megvizsgálják a betiltás lehetőségét, és tovább kavarják a felháborodás szürke kotyvalékát. A szélsőjobboldal provokációival szemben nincsenek új válaszok a láthatáron, akcióik nem ébresztik fel a demokratikus öntudatot és vitakedvet. Maradnak a régről ismert kirekesztési reflexek és a döbbenetes félelem a szabadságtól.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák lap Ausztria fel kívánja törni az EU-blokádot címmel tudósít arról a bécsi, budapesti, pozsonyi és ljubljanai szándékról, hogy az unió az eredeti terveknek megfelelően március 17-én kezdje meg Zágrábbal a csatlakozási tárgyalásokat.

„Nem lenne jogos a horvátországi csatlakozással kapcsolatban azt mondani, hogy nem lehetséges a tárgyalásokat március 17-én elkezdeni” – nyilatkozta Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter csütörtökön horvát kolléganőjével, Kolinda Grabar-Kitaroviccsal Bécsben folytatott megbeszéléseit követően.

A tárgyalások megkezdése ellen foglalt állást Nagy-Britannia, Dánia, Svédország és Hollandia a csütörtöki nagyköveti szintű megbeszéléseken. Inkább ehhez a táborhoz számítható Németország és Franciaország is. Ezen országok Ante Gotovina horvát tábornok és állítólagos háborús bűnös kiadását követelik még a megbeszélések megkezdése előtt. Az uniós elnökséget betöltő Luxemburg megpróbál közvetíteni. Jean Asselborn, a hercegség külügyminisztere hétfőn még találkozni kíván az ENSZ hágai bíróságának fővádlójával, Carla del Pontéval.

A horvát külügyminiszter a lappal folytatott beszélgetés során megerősítette: Zágráb hónapok óta mindent elkövet, hogy a szökésben lévő tábornokot megtalálja. „A horvát rendőrség az elmúlt hónapban Gotovina és feltételezett segítői után kutatva 2225 házat és 64845 gépjárművet, 2923 hajót kutatott át és 23000 személyt ellenőrzött.”