die tageszeitung (taz.de)
A radikális baloldali lap a Tomy japán játékgyár legújabb találmányáról, a 61 euróba kerülő beszélő műanyag unokáról számol be. A japán társadalom drámai demográfiai változása miatt egyre több idős ember él egyedül a szigetországban. Mivel egyre kevesebb a gyerek, a játékgyárak felfedeztek maguknak egy új célcsoportot. A megoldás kézenfekvőnek tűnik: célcsoport a magányosan élő idősek.
Die Welt
A konzervatív napilap is csatlakozott a Götz Aly-napok rendezvényeihez, mivel legújabb könyve kapcsán ők is készítettek Hitler népi állama egy szívességdiktatúra volt címen interjút a berlini publicistával. Amennyiben a nemzetiszocializmust tanulmányozzuk – mondja Aly –, akkor újra és újra felmerül a kérdés, miként magyarázható a belső integráció és a mozgósítási képesség magas foka, és amennyiben a nép és vezetők közötti politikai feszültségek XX. századi történetét vizsgáljuk Németországban, akkor gyorsan felismerhető – amennyiben eltekint a kutató 1914 nyarától –, hogy sohasem volt nagyobb egyetértés nép és vezetése között, mint a nemzetiszocialista uralom tizenkét éve alatt. Aly alaptézise, hogy a „népi állam” jóléti kiadásait döntően az elnyomottak, majd a megszállt területek kifosztásából finanszírozták, s ez garantálta a németek feltétlen lojalitását a rendszer iránt. A szerző szerint például a végletekig eladósodott jóléti államnak, a Harmadik Birodalomnak ezért kellett szükségszerűen rablóhadjáratokat folytatnia.
Frankfurter Rundschau (fr-aktuell.de)
Az SPD résztulajdonában lévő napilapban a hamburgi jogász Horst Meier A betiltáson túl című írásában hiányolja a szélsőjobboldallal folytatott érdemi vitát.
Vitán felül áll – írja Meier –, hogy az NPD képviselőinek fellépése a szász tartományi gyűlésben, miszerint bojkottálták a nemzetiszocializmus áldozatairól rendezett megemlékezést, rosszízű provokáció volt. Azonban mióta indokolná egy párt betiltását a provokáció? Az ünnepi beszédekben demokráciánkat a véleményszabadság és polgárjogok paradicsomaként, a korlátozás nélküli ellenzékiség mentsváraként, a pártok versengésének fórumaként dicsérik. De alig szólal meg néhány NPD-politikus, és titulálja a Drezda elleni szövetséges légitámadást „hűvösen kitervelt, a civil lakosság elleni ipari méretű tömeggyilkosságnak”, és használnak olyan kifejezéseket, mint „bombázásholokauszt”, azonnal előkerül a kérdés: megengedhető ez? Úgy tűnik, a legrosszabban ezen személyektől azt hajlandóak elfogadni, ha szabotálják a hivatalos megemlékezéseket, amikor demonstratívan elhagyják a termet, miközben a normális emberek a holokauszt áldozataira emlékeznek. Megtiltható ez?
Az a tény, hogy május 8-ig egy lex NPD-t – a gyülekezési jog masszív korlátozását – kíván a berlini kormány keresztülerőltetni, valamint ismét elő kívánja venni a betiltási eljárást, egyáltalán nem állít ki jó bizonyítványt a politikai elit ítélőképességéről. A szerző szerint az egész vitából hiányzik a világosság és a határozottság, igazából betiltani sem merik őket, és valódi politikai vitát sem kezdeményeznek velük. Megvizsgálják a betiltás lehetőségét, és tovább kavarják a felháborodás szürke kotyvalékát. A szélsőjobboldal provokációival szemben nincsenek új válaszok a láthatáron, akcióik nem ébresztik fel a demokratikus öntudatot és vitakedvet. Maradnak a régről ismert kirekesztési reflexek és a döbbenetes félelem a szabadságtól.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lap Ausztria fel kívánja törni az EU-blokádot címmel tudósít arról a bécsi, budapesti, pozsonyi és ljubljanai szándékról, hogy az unió az eredeti terveknek megfelelően március 17-én kezdje meg Zágrábbal a csatlakozási tárgyalásokat.
„Nem lenne jogos a horvátországi csatlakozással kapcsolatban azt mondani, hogy nem lehetséges a tárgyalásokat március 17-én elkezdeni” – nyilatkozta Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter csütörtökön horvát kolléganőjével, Kolinda Grabar-Kitaroviccsal Bécsben folytatott megbeszéléseit követően.
A tárgyalások megkezdése ellen foglalt állást Nagy-Britannia, Dánia, Svédország és Hollandia a csütörtöki nagyköveti szintű megbeszéléseken. Inkább ehhez a táborhoz számítható Németország és Franciaország is. Ezen országok Ante Gotovina horvát tábornok és állítólagos háborús bűnös kiadását követelik még a megbeszélések megkezdése előtt. Az uniós elnökséget betöltő Luxemburg megpróbál közvetíteni. Jean Asselborn, a hercegség külügyminisztere hétfőn még találkozni kíván az ENSZ hágai bíróságának fővádlójával, Carla del Pontéval.
A horvát külügyminiszter a lappal folytatott beszélgetés során megerősítette: Zágráb hónapok óta mindent elkövet, hogy a szökésben lévő tábornokot megtalálja. „A horvát rendőrség az elmúlt hónapban Gotovina és feltételezett segítői után kutatva 2225 házat és 64845 gépjárművet, 2923 hajót kutatott át és 23000 személyt ellenőrzött.”
origo.hu
Kiderült, hogy honnan érkezik Budapestre az ország karácsonyfája - videó
