Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)
A konzervatív svájci napilapban a nyolc éve Amerikában élő író, Charles Simic Látogatóban ott lent címmel írja le a déli államokban, Mississippiben, Alabamában és Georgiában tett utazása során tapasztaltakat.
Az itt lévő városokban a középosztály és a gazdagok a külvárosokban laknak és a republikánusokra szavaznak, míg szegény, többnyire fekete szomszédaik, akik számos körzetben a többséget alkotják, nyomornegyedekben vegetálnak. Hivatalosan nincs faji elkülönítés, de létezik egy kasztrendszer világos osztálykülönbségekkel, valamint az ebből fakadó egyenlőtlenségekkel, mely mindenütt szembeötlik, ahova az ember csak eljut.
Sokkoló az a szegénység, mely Jonestownban, Mississippiben látható. Szélfútta, összedőlt házak és templomok, beszögelt, másutt műanyaggal kifoltozott ablakok, az udvarokon mindenütt autóroncsok, melynek darabjait szétszórták. Mindenféle életkorú munkátlan emberek unatkoznak lepusztult verandákon, vagy álldogálnak az útkereszteződéseknél, és arra várnak, hogy valamit csináljanak a termékeny földeken, melyeken most főként szóját termelnek, ahol a szárnyas-farmok fontos üzletnek számítanak, s ahol a szomszédos járásban kilenc játékkaszinó is található. Mindezek emelik az egy főre eső jövedelmet, de ebből a semmit sem tapasztaltak meg azok a feketék, akiket a szerző látott.
A Mississippi állambeli Clarksdale városa egy elfoglalt és kifosztott település képét mutatja. A szegénység méricskélése kényes ügy, de amit Simis Mississippiben talált, felülmúlt mindent, amit az elmúlt években az Egyesült Államokban látott. Az, hogy az emberek a Demokrata Pártra szavaznak és egy liberális fekete demokratát küldtek a kongresszusba, sem jelentett számukra érzékelhető segítséget.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilapban Torsten Krauel Minden fronton című írásában sorolja fel az Egyesült Államok terror elleni háborújának néhány, magát az országot is alapjaiban átalakító következményét.
Bush utasítása értelmében a terror elleni háborúban az elképzelhetetlent is kigondolhatóvá kell tenni. Nem történhet meg tehát még egyszer, hogy csak azért törölnek szomáliai aranyfutárokról összeállított adatbankot, mert belpolitikai okokból kárhoztatni való cselekedet bőrszín alapján listákat összeállítani. Így történt 1999-ben, amikor egy különleges egység az al-Kaida iszlám hitelezőinek nyomára bukkant. Az iraki és afganisztáni választások után nem fog többé előfordulni, hogy az Egyesült Államok az arab közvéleménytől való félelmében Bin Ladent futni hagyja. Ez történt 2002-ben, amikor Tora Bora körül (afganisztáni hegység – a szerk.) majdnem teljesen sikerült bezárni a gyűrűt, s a Pakisztánba vezető ösvény mellett tábortüzeket fedeztek fel. Akkor megtiltottak egy légicsapást, mert attól tartottak, hogy helyi pásztorokat találhatnak el a bombák.
Bush a CIA-nak nemcsak engedélyezte, hogy foglyokat adjanak ki kihallgatási céllal harmadik államoknak, hanem a hírszerző szolgálatnak szabad „különleges szolgálatokat”, paramilitáris egységeket bevetnie, melyek eltitkolt léte 1975-ben még botrányt robbantott ki. Ronald Reagen parancsa 1986-ban egyetlen akció erejéig engedélyezte ezeket az egységeket, ma tartós fennmaradásuk is biztosítottnak tűnik. Ezek az egységek külföldön vadásznak gyanúsnak ítélt személyekre, s szükség esetén elrabolják őket. Valószínűleg ez történt a közelmúltban egy radikálisnak ítélt, Olaszországban élő imámmal is.
Jogosan feltételezhető, hogy a CIA napjainkban maga is támogat iszlamista egyháziakat, sőt a szolgálat maga „építi fel” őket, hogy a terrorista körök bizalmába férkőzzön. Ez akár az al-Kaida látszat-sejtjeinek létrehozását is magába foglalja. Amerikai ügynököket csempésznek a be a terrorista szervezetekbe, akiknek a hitelesség érdekében még a terrorcselekmény elkövetésére is van engedélyük. A parlament ama vádja, miszerint 2001 szeptembere előtt nem volt ügynökük Bin Laden közelében, elevenükre tapintott.
Ezzel egy időben a CIA titokban mérsékelt egyháziakat és visszafogottan iszlamista pártokat is támogat, hogy bevonja őket a radikálisok elleni küzdelmébe. A média és a kulturális környezet megdolgozására az 1945 utáni nyugat-európai antikommunista küzdelem nyújt példát. Az általuk finanszírozott Al-Hurra televíziós állomás csak a jéghegy csúcsának tekinthető.
Bush terrorellenes háborúja legalább annyira megváltoztatja az Egyesült Államokat, mint ahogy azt a hidegháború tette. Ezen változások és következményeik sokkal fontosabbak az egész Föld számára, mint Bin Laden elfogása – írja a Die Welt.
origo.hu
Választókerületi módosítás: Budapest lakossága jelentősen lecsökkent, Pest megyéé jelentősen nőtt
