Fékezné a kormány az áfareformot

Noha mindeddig az egylépcsős áfareform tűnt valószínűbbnek, Veress János pénzügyminiszter hétvégi nyilatkozata alapján most úgy tűnik, a kormány mégis az óvatosabb, legalább két lépcsőben végrehajtott reform mellett dönt.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mindemellett tegnap a parlamentben elmondta, hogy Magyarország a forgalmi adót illetően nem versenyképes a régióban, így azt érdemes megvizsgálni, hogy tudunk-e akkorát lépni az áfa területén, ami javítaná a versenyképességet, kifehérítené és a határ menti kereskedelemben belföldre terelné a forgalmat.

Az utóbbi hetekben a 10-21 százalékos áfarendszer kialakítása tűnt a legvalószínűbb forgatókönyvnek, ami akár már időn ősszel is lehetséges volna, mivel az Országgyűlés előtt lévő adómódosító indítványok az áfatörvényt is megnyitják – mondta lapunknak Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. A szakértő szerint nem lehet további évekkel kitolni egy jelentősebb áfacsökkentést, mivel annak inflációs hatása negatívan befolyásolná az ország euróövezethez való csatlakozását. Az inflációs hatás mértékét egyébként csak lekérdezéses módszerrel lehet megbízhatóan becsülni. Az eddigi tapasztalatok szerint igen bizonytalan, hogy a csökkentést továbbadják-e a kereskedők a fogyasztóknak, illetve hogy a kedvezményes kulcs növelése vagy megszüntetése milyen mértékű drágulást okoz a különböző szegmensekben.

Nem járna érezhető hatással az, ha két vagy három lépésben jutnánk el a kétkulcsos áfarendszerhez, illetve csupán kisebb mértékű – két-három százalékpontos – csökkentés következne – véli Földes Balázs, a KPMG adószakértője. Amennyiben 23 vagy 22 százalékra mérsékelnék a normál kulcsot, nem valószínű, hogy a gazdaságfehérítő vagy forgalomterelő hatással járna. A könyváfa 12-ről 5 százalékra való csökkentése sem jelent meg gyakorlatilag az árakban – emlékeztetett Földes. Oszkó szerint egy valóban érezhető kulcscsökkentés a tartós fogyasztási cikkek esetében növelhetné a belföldi forgalmat a határ menti külföldi kereslet hátrányára: míg az élelmiszereknél az emelés nem okozna komoly forgalom-visszaesést, mivel adóból nem lehet nagy tömeget külföldről (az áfát ott megfizetve) behozni. Az alacsonyabb áfakulcs emellett javítaná a belpiacra értékesítők versenyképességét, ami főként a kis- és középvállalkozások körében jelentkezne.

Az áfamódosítás költségvetési hatása a szakértők szerint egy 20 vagy 21 százalékos normál kulcs és 5-10 százalékos kedvezményes kulcs esetén lenne nullszaldós, 22 százalékos normál kulcs mellett már jól járna a büdzsé. Földes úgy véli, hogy az áfarendszer módosításával kapcsolatban az egyszeri inflációs hatás kevésbé veszélyezteti a konvergenciaprogram teljesíthetőségét, inkább a költségvetési egyenlegre gyakorolt hatás okozhat gondot. Korábban megjelent számítások szerint a normál kulcs minden egyszázalékos mérséklése 45 milliárd forintos kiesést okozhat a büdzsében.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja szerint a háromkulcsos áfarendszer mellett kellene maradni: a következő években két lépcsőben 20 százalékig kellene csökkenteni a normál kulcsot, majd hosszú távon azt a középső kulcshoz közelíteni. A magyar vállalkozók versenyképessége ugyanis akkor javulhat jelentősen, ha a normál kulcs a német, 16 százalékos adómértékhez közelít.