Veszélyes bűnözői csoportok szállták meg a közösségi médiát

A modern drogellenes küzdelem frontvonala a digitális tér, ahol a következetes, zéró tolerancián alapuló fellépés elengedhetetlen a társadalom védelméhez. Az online közösségi platformok erőforrásaikat politikai viták moderálására fordítják, miközben háttérbe szorulnak az olyan közbiztonsági kockázatok, mint a drogkereskedelem. A dílerek olyan csatornákon értékesítik a kábítószert, mint az Instagram, a Snapchat, a TikTok vagy a Messenger.

A kábítószer-kereskedelem mára nem csupán utcai jelenség: a drogpiac jelentős része a digitális térbe költözött, ahol a dílerek a darknet mellett egyre agresszívebben használják ki a közösségi médiát – közölte a Drogkutató Intézet (DKI). Friss kutatások szerint az online platformok minimális lebukási kockázattal kínálnak új lehetőségeket a droghálózatoknak, miközben a kábítószer-kereskedelem visszaszorítása helyett a politikai moderációra fókuszálnak. A digitális drogpiac térnyerése új biztonsági kihívást jelent, amely kizárólag következetes, zéró tolerancián alapuló online kontrollal kezelhető.

Illusztráció (Fotó: Pexels)

Veszélyes közösségi platformok

Az anonimitás és technológiai rejtőzködés a dílereknek óriási előnyt jelent, hiszen a hatóságok nehezebben követik nyomon a tranzakciókat és a felhasználók mozgását. A digitális drogkereskedelem azonban mára messze túlnőtt a darknet keretein. Az illegális kereskedelem a közösségi média kihasználásával bővült.

A dílerek olyan platformokon keresztül értékesítik a szereket, mint az Instagram, a Snapchat, a TikTok vagy a Messenger. A modern platformok technikai lehetőségei – privát üzenetek, eltűnő tartalmak, zárt csoportok, kódolt kommunikáció – számukra előnyös eszközöket biztosítanak a drogkereskedőknek.

A fiatalok így egy kattintással elérhetnek mindent, ami korábban csak a sötét sikátorokban cserélt gazdát. A fiatalok digitális térben való jelenléte folyamatos, ami sokkal könnyebbé teszi a megközelítésüket a dílereknek. A közösségi média algoritmusai, a peer-hatás, a gyors és közvetlen kommunikáció mind olyan tényezők, amelyek normalizálják a drogok elérését. A fiatalok gyakran nem ismerik fel, hogy illegális tevékenységgel állnak szemben, hiszen az ajánlat sokszor úgy jelenik meg előttük, mint egy mindennapi üzenet vagy poszt.

A digitális térben a klasszikus drogok mellett egyre gyakrabban jelennek meg az új pszichoaktív anyagok, például a designer drogok, a fentanil, a nitazének vagy a xilazin. Ezeket néhány száz forintért lehet beszerezni, miközben

sokkal veszélyesebbek, mint a korábban ismert szerek.

A kontrollálatlan összetétel és a rendkívül erős hatás miatt ezek a szerek néhány dózis után súlyos egészségügyi kockázatot, akár halált is okozhatnak.

Politikai cenzúra a közbiztonság helyett

A közösségi média platformok a nekik nem tetsző átlagemberek és/vagy politikusok vegzálásával vannak elfoglalva. Ez azt jelenti, hogy

a platformok erőforrásait olyan moderációs tevékenységekre fordítják, amelyek politikai vagy társadalmi vitákhoz kötődnek, miközben a tényleges közbiztonsági kockázatok, például a drogkereskedelem másodlagossá válnak.

Ez a prioritási elcsúszás lehetővé teszi a digitális dílerhálózatok zavartalan működését, miközben a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjai, főként a fiatalok maradnak védelem nélkül. A zéró tolerancia nem csupán a fizikai térben szükséges, hanem kiemelten az online világban is. A digitális drogkereskedelem elleni hatékony fellépéshez nélkülözhetetlen a DKI szerint

• a platformok állami felügyelete,
• a gyanús tartalmak kötelező jelentése,
• az algoritmusok vizsgálata,
• a valós idejű adatmegosztás, valamint
• az online dílertevékenység büntetőjogi szigorítása.

A közösségi média nem képes önszabályozó módon fellépni a drogkereskedelem ellen, így a társadalom védelméhez állami beavatkozásra van szükség – értékelt a szakmai szervezet.

A drogkereskedelem modern formája már nem az utcákon zajlik, hanem a fiatalok mobiltelefonján.

A digitális drogpiac térnyerése azt mutatja, hogy a hagyományos rendészeti eszközök önmagukban már nem elegendők. A közösségi média így nem képes hatékonyan kezelni a droghálózatok jelenlétét. A modern drogellenes küzdelem frontvonala ezért a digitális tér, ahol a következetes, zéró tolerancián alapuló fellépés elengedhetetlen a társadalom védelméhez.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock/Ti Vla)