Életét vesztette az a 73 éves asszony, aki vasárnap délután a II. kerületben, a Frankel Leó utcában egy ház első emeletéről az utcára zuhant, miután az erkély kőből készült korlátja kidőlt. Csak a szerencsének köszönhető, hogy az ilyen esetek nem fordulnak elő sokkal gyakrabban – állítja Langer Iván, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSZSZ) elnöke. A régen épült, több mint egy évszázados épületek ugyanis műszakilag számos veszélyt hordoznak, így hasonló baleset szinte bármikor előfordulhat.
Az MTOSZSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás után a bérlakások többségét a forgalmi érték 15 százalékáért adták el, miközben az épületek műszaki állapota is legfeljebb 15 százalékos volt. Akkoriban a felújítási elmaradás 870 milliárd forint volt, az összeg mára elérte az ezermilliárd forintot.
Az épületek üzemeltetési költségei az elmúlt több mint egy évtized alatt több ezer százalékkal nőttek, ezért még minimális fenntartásra és állagmegóvásra sem jutott pénz. Jelenleg a főváros 1,3 milliárd forintot biztosít a társasház-felújítások támogatására. Ha hasonló összeggel a kerületi önkormányzatok és a lakók is hozzájárulnak a rekonstrukciókhoz, az négymilliárd forint lenne. Ugyanakkor egyetlen háztömb homlokzati felújítása legalább negyedmilliárd forint. Ráadásul ritkán jön össze, hogy a kerület és a társasház is hozzá tudja tenni a maga részét: az 1,3 milliárdból idén várhatóan 400-500 millió forintot nem tud kiosztani a főváros.
Az elnök szerint megoldás lenne, ha az önkormányzatok egy adatlapon kérnének információt a társasházaktól arról, hogy mikor, mit, milyen mértékben újítottak fel az épületen. Ebből kialakulna egy naprakész nyilvántartás, és pontosan tudni lehetne, hogy hol nélkülözhetetlen például a százéves vagy öregebb épületek esetében a tartószerkezetek mondjuk ötévenkénti ellenőrzése, valamint a gázhálózatok háromévenkénti, az elektromos rendszerek nyolcévenkénti revíziója. Addig csak sejteni lehet az általános helyzetet. Az viszont szinte biztos – állítja Langer Iván –, hogy a régi épületek kilencven százaléka veszélyközeli állapotban van. Nemcsak a homlokzati erkélyek, de a függőfolyosók állapota is élet- és balesetveszélyes.
A lakók csak annyit tehetnek, hogy vigyáznak magukra. A kőkorlátokon például jól látszik, hogy elemei között rés keletkezett, találkozási pontjai megnyíltak, esetleg a tartókonzolok kilazultak. Ezekre már nem szabad kilépni. Ha a lakó tudja, sőt büszkén emlegeti, hogy harminc-ötven éve lakik ugyanabban a lakásban, akkor azt is tudja, hogy a homlokzatot vagy az erkélyt még soha nem újították fel. Tehát arra is kell számítania, hogy az használhatatlan, jobb, ha ki sem lép rá.
Angyalföldön például vannak olyan házak, ahol a közös képviselők a lakókkal aláírattak egy dokumentumot, amelyben vállalták, hogy csak saját felelősségükre mennek ki lakásuk erkélyére. Vannak olyan bérházak, ahol a függőfolyosók korlátjára tették ki a táblákat, amelyek azok veszélyességére figyelmeztetnek. Használatukat megtiltani viszont képtelenség volna. A vasárnapi baleset után a tragédia helyszínével szemközti épületre is kitették az életveszélyre figyelmeztető feliratot. A statikusok több helyen arra is figyelmeztették a lakókat, hogy a függőfolyosó, amely a födém része, akár a lakásokon belül is okozhat károkat.
Langer szerint itt lenne az ideje, hogy a panel plusz program mellett végre meghirdessék a bérház plusz programot, amelynek fontossága vitathatatlan. A régi, bérház jellegű épületek statikailag, szerkezetükben is veszélyesek, így meglehet, nagyobb kockázatot hordoznak magukban, mint a panelházak.
Forrás: Népszabadság
forgalom
Több ütközés és erős tranzitforgalom nehezíti a közlekedést az autópályákon
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!