Külföldre mennek a szakképzett magyar orvosok

Az uniós csatlakozás óta 839 magyar doktor vállalt munkát külföldön, háromnegyedük szakképzett. Az elvándorlás oka az alacsony bér mellett a rossz munkakörülmények és a szakma társadalmi rangjának leértékelődése. A kórházak a megüresedett álláshelyeket gyakran gyenge alapképzettségű külföldi orvosokkal kénytelenek pótolni – írja a Világgazdaság.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta 839 magyar doktor vállalt munkát külföldön, háromnegyedük szakképzett. A külföldre távozó doktorok közül kilencven a hiányszakmának minősülő aneszteziológusi (altatóorvosi) kart apasztotta. Komoly gondot okoz a 74 háziorvos távozása is, hiszen 220 praxis betöltetlen, s a háziorvosok jelentős hányada a nyugdíjkorhatáron túl végzi a munkáját.

A kórházak a megüresedett álláshelyeket gyakran gyenge alapképzettségű külföldi orvosokkal kénytelenek pótolni. Előfordult, hogy négyszer bukott meg a magyarul jól beszélő doktor a diplomahonosítási vizsgán, mert elégtelennek minősült a gyógyszerismerete, az etikai felkészültsége – mondta Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára. A tisztiorvosi szolgálat adhat ideiglenes működési engedélyt a külföldieknek, ám ezt nem támogatja a kamara. Mégis előfordul, hogy a kórházak nővéri státusban foglalkoztatják az orvosokat, s ennek egy esetleges műhiba kapcsán beláthatatlan következményei lehetnek.

Legtöbb orvos a fővárosból kelt útra. A Budapesti Orvosi Kamara nyilvántartása szerint a 6000 regisztrált orvos közül 391-en távoztak. Ezt követi az ország orvostudományi egyetemeinek (Pécs, Szeged, Debrecen) környéke. Gond az országon belüli kiegyenlítetlen orvosellátottság is. Ám hiába vállalna egy fővárosi orvos vidéki kórházban munkát, hivatalos fizetéséből képtelen lenne megoldani a lakhatását. Nem fogadta el a kormányzat a MOK orvosi életpályamodellre kidolgozott tervét, amely kiszámítható előmenetelt és fizetést garantált volna a számukra.

Kapócs Gábor, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: ősszel kezdődik annak a 2020-ig szóló tervnek a szakmai és társadalmi vitája, amelyet az egészségügy humánerőforrásának komplex kezelésére készítettek. Mint mondta, az ágazat munkaerőhelyzetének csak egyik eleme az alacsony bér, amelynek emelése önmagában nem oldhatná meg a hiányszakmák gondját.

(Forrás: Világgazdaság)