Merkelt akarják kancellárnak a német vezetők is

A német döntéshozók 68 százaléka a CDU jelöltjét, Angela Merkelt látná szívesebben a kancellári székben, míg a jelenlegi kormányfő, Gerhard Schröder politikai karrierje véget ért – írja egy felmérés alapján a Capital német gazdasági magazin. Az EU motorjának számító német-francia „tengely” szétesésétől tartanak sokan Merkel győzelme esetén – számol be a Die Welt.

2005. 07. 20. 7:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Capital (capital.de)

A német gazdasági magazin A vezető döntéshozók Merkelt akarják című tudósításában ismerteti a tekintélyes Allensbach közvélemény-kutató intézet vizsgálódásának eredményét.

Az intézet 509 reprezentatív módon kiválasztott, a gazdaság, a politika és a közigazgatás területén tevékenykedő döntéshozót kérdezett meg a lap megbízásából. Arra a kérdésre, miszerint „Kit látnának szívesebben kancellárként?” a válaszadók 68 százaléka a CDU jelöltjét, Angela Merkelt nevezte meg. Míg a hivatalban lévő Gerhard Schrödert már gyakorlatilag leírták, mindössze 27 százalék voksolt rá. A megkérdezettek 53 százaléka vélekedett úgy, hogy a CDU elnök-asszonya erős kancellár lenne.

Úgy tűnik, Schröder nem tud a választások előrehozásából profitálni – írja a magazin. A válaszadók kétharmada szerint a kancellár e döntésével egyszerűen „kapitulált a problémák előtt”. A megkérdezettek 59 százaléka szerint a döntés egyszerű „rövidzárlat volt”, melynek következtében – legalább is négyötödük szerint – véget ér Schröder politikai karrierje.

Amúgy az előrehozott választások gondolatával, majd mindegyik vezető – 92 százalékuk – egyetértett. A közvélemény-kutatás szerint 72 százalékuk vár az új kormány esetén javuló közhangulatot, sőt 85 százalékuk még a konjunkturális helyzet jobbra fordulására is számít.

Merkeltől a válaszadók 61 százaléka „igazi politikai korszakváltást” vár, 76 százalékuk „radikális reformpolitikát”, 66 százalékuk szívesen látna „komoly megszorításokat.” Ugyanennyien számolnak azzal, hogy a keresztény uniópártok által vezetett kormányt „erőteljes társadalmi összeütközések és tömegtüntetések fogják kísérni”. A válaszadók kilenctized része ezért szükségesnek tartja, „hogy a politika a jövőben erőteljesebben indokolja tetteit értékekkel”. Sőt 94 százalék szerint szükséges egy „hosszútávra elkészített jövőkoncepció.” „Merkelre rendkívül komoly várakozással tekintenek”– nyilatkozta a kutatást vezetője, Renate Köcher professzor asszony az Allensbach intézet igazgatója.

A megkérdezett személyek több, mint fele (53 százalékuk) egy CDU/CSU-FDP koalíciót látna a legszívesebben, 30 százalék szeretne abszolút kereszténydemokrata többséget, s csak 16 százalékuk tartana ideálisnak egy CDU/CSU-SPD nagykoalíciót. Az új kormányban a megkérdezettek háromnegyede szeretné viszontlátni a pénzügyminiszteri poszton a kereszténydemokrata Frieedrich Merzet, 54 százalék tartja a bajor belügyminisztert Günther Becksteint alkalmasnak, hogy ezt a posztot Berlinben is átvegye. Külügyminiszterként – mely hagyományosan a kisebbik koalíciós partner alkancellárának pozíciója – a legtöbben, 48 százalékkal Wolfgang Gerhardtot, a jelenlegi FDP frakcióvezetőt említették.

Die Welt (welt.de)

Törik a Párizs-Berlin-Moszkva tengely? című írásában teszi fel a német-francia kapcsolatokat firtató kérdését a konzervatív napilap Angela Merkel párizsi útjának apropóján.

A párizsi látogatáson tartózkodó Angela Merkel kijelentette, hogy győzelme esetén továbbra is az unió motorjának tekinti a német-francia kapcsolatokat. Ezt megerősítette a francia elnökkel folytatott másfél órás megbeszélésén is, ami lényegesen tovább tartott az eredetileg tervezettnél. Egyúttal Merkel azt is világossá tette, hogy a kancellár által ápolt Párizs-Berlin-Moszkva tengelyt nem kívánja tovább fenntartani.

A látogatás előtt a CDU vezető külpolitikusa Friedbert Pflüger a Le Figaro-ban megjelentetett cikkével keltett feltűnést, melyben a Párizs-Berlin-Moszkva tengelyt az unió győzelme esetére befejezetté nyilvánította. Pflüger aki a kancellárjelölt bizalmasának számít várhatóan komoly befolyást fog gyakorolni a Merkel- kormány külpolitikájára. Pflüger cikkében úgy fogalmazott, számos jó okot szolgáltatott arra a washingtoni kormány, hogy külpolitikáját bírálják. Azonban az Amerika-ellenes éllel megrendezett francia, német és orosz találkozók szinte kényszerítették a fiatal európai demokráciákat, hogy az Egyesült Államok oldalára álljanak, és ezzel hozzájárultak Európa megosztásához. Különösen bírálta Pflüger Königsberg 750 évi fennállása alkalmából megrendezett ünnepségeket, ahová Schröder mellett a francia elnököt is meghívta Putyin, de a szomszédos államok – Litvánia és Lengyelország – vezetőit nem. Ez az, amitől Pflüger szerint bizalmatlanság keletkezik az EU-n belül.

Ezért Pflüger kívánatosnak nevezte, hogy a következő francia, német és orosz találkozók ezért Európa megosztása helyett a bizalomépítést kell, hogy szolgálják. Ez lesz egy CDU/CSU vezette kormány külpolitikájának prioritása.

Pflüger írásában felszólított arra is, hogy a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat a privilegizált partnerséget célként szem előtt tartva folytassák. A török EU-csatlakozás kapcsán meglévő ellentétes álláspontokat nem érintette Merkel, de a véleményüket pontosan ismerik Párizsban- nyilatkozta a kancellárjelölt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.