Az augusztus 25-i Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésen napirendre kerülnek a munka törvénykönyvét módosító javaslatok is. A tervezet az OÉT munkajogi bizottságának tegnapi ülésén vitához vezetett, bár a legtöbb módosítás technikai jellegű. A munkaadói és munkavállalói oldal is felszólalt az ellen, hogy bonyolultabb lenne a felmondás határozott idejű munkaviszony esetén, mivel az új szabályok szerint a dolgozónak meg kellene indokolnia, miért mond fel a cégnél. A munkavállalók képviselői ugyanakkor úgy vélik, ez akkor lenne igazságos, ha a foglalkoztatót is terhelné indoklás. A munkaadói oldal által kifogásolt módosítások között szerepelt, hogy ilyen típusú felmondás esetén a munkavállalót a felmondási idő legalább kétharmadára mentesíteni kell a munkavégzés alól.
A munka törvénykönyve újítása szerint a munkaadónak kötelező lesz munkaköri leírást nyújtani a dolgozók számára, illetve tájékoztatni kell őket a cégen belül működő szakszervezetről és üzemi tanácsról is. A munkaadó személyében bekövetkező változás esetén pedig nemcsak a fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek szállnak át a jogutódra, hanem megszűnt munkaviszonyból származó, még el nem évült követelések is. Ha elfogadják a módosításokat, lehetővé válna a vasárnapi rendszeres munkavégzés a gyesen, gyeden lévők és a diákok számára.
Az új szabályzók alapján idénymunka esetén a cég egyoldalú döntése következtében lehetővé válna a négyhavi, illetve a tizenhat heti munkaidőkeret előírása, ami az uniós szabályozásban is megengedett.
Az esetleges módosítások szigorítják a teljesítménykövetelmények megállapítását is. Erre azért van szükség, mert előfordul, hogy a munkaadók irreális munkanormákat állapítanak meg, így a dolgozók még a minimálbért sem tudják megkeresni. A tervezett módosítás az adott cégnél dolgozók átlagos teljesítményét tekintené száz százaléknak, és a dolgozók egyéni teljesítményét, illetve javadalmazását ehhez képest kellene viszonyítani.
A munkaadók és a munkavállalók közösen tiltakoznak december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása ellen. Dávid Ferenc, a munkaadói oldal képviselője érthetetlennek tartja, hogy hatáselemzés nélkül indítványozza ezt a módosítást a kabinet. Tízmilliárdos kiadása lehet a cégeknek, ha három napra bezár az ország, mivel bért kell fizetniük erre a napra is, ám munka nem lesz mögötte. Dávid Ferenc szerint a versenyszférában úgyis dolgozni fognak az emberek, ez csupán a közszférának jelent majd munkaszüneti napot. A nagyobb üzletek, illetve áruházláncok nyitva tartását a belkereskedelmi törvény módosítása teszi lehetővé, mivel a tervek szerint délután két óráig munkaviszonyban álló dolgozók foglalkoztatása is lehetővé válik ezen az ünnepnapon.
(Forrás: Világgazdaság)
origo.hu
Csak kevesen válaszolják meg mind a 7 találós kérdést helyesen – Önnek sikerül?
