Brüsszel új frontot nyitott: nemzetközi jogi ítélet miatt indult eljárás Magyarország ellen

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, miután a Mol nemzetközi választottbírósági ítéletek alapján próbálta érvényesíteni 236 millió dolláros követelését Horvátországgal szemben. Az ügy nagy kérdése, hogy az uniós jog felülírhat-e egy hatályos nemzetközi egyezményt, továbbá hogy Brüsszel miért Horvátország érdekében cselekszik akkor is, ha minden ítéletben a Mol nyert.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen egy, a magyar olajvállalat és Horvátország között több mint tíz éve húzódó jogvita kapcsán. Ennél azonban jóval többről van szó: arról, hogy az Európai Unió meddig terjesztheti ki a saját jogrendjét, és mi történik akkor, ha az ütközik egy hatályos nemzetközi szerződéssel. A Mol ugyanis egy unión kívüli ország bíróságán kérte egy választottbírósági ítélet elismerését és végrehajtását. Ezt az Energia Charta, egy érvényes nemzetközi egyezmény alapján tette, azonban Brüsszel most közbeszólt, és egyenesen Magyarországot vette célba.

Több szálon futó történet bonyolódik most tovább

A Mol és Horvátország vitája több ügyben és platformon haladt. Emlékezetes eseménysor volt, amikor 2009-ben a Mol részesedést vásárolt a horvát INA olajvállalatban, majd a horvát kormány vesztegetéssel vádolta a feleket, és Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató elleni európai elfogatóparancsot is kiadott. Ebben az ügyben 2014-ben Zágráb az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságához (Uncitral) fordult, hogy választottbíróság nyilvánítsa semmisnek a szerződéseket. Két évvel később utasította el a keresetet a testület, mivel nem találta bizonyíthatónak a vesztegetést, és a horvát koronatanút hiteltelennek, a bemutatott horvát bizonyítékokat pedig manipuláltnak találta.

Emellett 2013 novemberében a Mol kezdeményezett eljárást a washintoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál, (ICSID) mert a horvát állam megtagadta egy gázkeret-megállapodás teljesítését. Ezt a pert a Mol 2022 júliusában nyerte meg azzal, hogy 236 millió dollár kártérítésre lett jogosult Zágrábtól.

A horvát kormány azonban mindkét döntést megtámadta, sikertelenül. Ennek ellenére Zágráb nem fizette ki a Molnak megítélt kártérítést, ezért a magyar vállalat az Egyesült Államokban, a washingtoni szövetségi bíróságon (District of Columbia) kezdeményezett eljárást az ítélet végrehajtása érdekében. A testület az idén kimondta: az ICSID-ítélet helyénvaló, Zágrábnak fizetnie kell. Ezen a ponton lépett közbe Brüsszel.

Nemzetközi vagy uniós jog?

Az Európai Bizottság ugyanis úgy látja, hogy az unión belül az Európai Bíróság az egyetlen végső jogértelmező fórum, ezért nem lehet olyan párhuzamos jogi mechanizmusokat működtetni, amelyek megkerülik ezt a rendszert. Az EU bírósága korábbi ítéleteiben (például az úgynevezett Achmea- és Komstroy-ügyekben) kimondta: uniós tagállam és tagállami befektető közötti vitában nem alkalmazható nemzetközi választottbíráskodás, még akkor sem, ha erre egy nemzetközi szerződés – például az Energia Charta Egyezmény – lehetőséget adna. Brüsszel szerint ezért probléma, hogy a Mol ilyen eljárásokra hivatkozik, a magyar állam pedig, mint résztulajdonos ezt nem akadályozta meg. Ezért indult eljárás nem a Mol, hanem Magyarország ellen.

Vagyis Brüsszel nem közvetlenül vitatja a Mol igazát, inkább azt mondja: a nemzetközi jognak nincs ereje az unióban.

Politikai csörte jogi pongyolában

Vélhetően azonban ennél jóval bonyolultabb a helyzet. Magyarország csatlakozott a nemzetközi Energia Charta Egyezményhez, amely lehetővé teszi a befektető–állam viták nemzetközi választottbírósági rendezését. Ezt figyelembe véve az EU nem módosíthat egyoldalúan egy nemzetközi egyezményt, a folyamatban lévő vagy már lezárt ügyeket pedig különösen nem. Emiatt a fent hivatkozott korábbi ügyekre való hivatkozás is értelmét veszti. Ráadásul – ahogyan arra Tóth Máté energiajogász rámutatott – az EU nem kínál valódi alternatívát arra, hogyan lehetne egy jogerős befektetővédelmi ítéletet végrehajtani. Emiatt az feltételezhető, hogy Brüsszel ahelyett, hogy Horvátország jogsértéseire reagálna, inkább megpróbálja lezárni a számára kellemetlenné váló jogi utat.

Nem aprópénz

Ugyanis a Mol jelenleg tárgyalásokat folytat arról, hogy részesedést vásárolna a szerb NIS olajipari vállalatban, amely Szerbia egyetlen jelentős finomítója és több száz benzinkút üzemeltetője. A tervezett vásárlással a Mol jelentős befolyást szerezhetne a szerb energiapiacon és növelhetné regionális jelenlétét a finomítás és kiskereskedelem területén is. Ez a lépés abba a stratégiai irányba illeszkedik, hogy a cég balkáni és délkelet-európai pozícióit erősítse, különösen az Oroszország elleni szankciók miatt átalakuló energetikai tulajdonosi struktúrákban. Ezzel együtt a Mol stratégiája a régiós kereskedelmi és logisztikai tevékenység, valamint a délkelet-európai energiakereskedelmi szerep növelését is célozza. Mindez pedig szúrhatja a brüsszeliták szemét, de ettől még Zágrábnak ki kellene egyenlítenie a tartozását. A megítélt 236 millió dollár (több mint 77 milliárd forint) pedig nyilvánvalóan jól jönne az akvizíciókhoz a Mol számára, noha a vállalatcsoport éves eredménye milliárd dolláros nagyságrendű. Tehát egyfelől az összeg nem aprópénz, másfelől pedig jogi erősítést is adna a magyar vállalatnak a régiós terjeszkedéshez.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Larry W. Smith)