Nagy az érdeklődés a családfaépítés iránt

Az első hónap alatt tíz és fél ezren regisztráltak az Oktatási Minisztérium és a Magyar Országos Levéltár együttműködésével létrehozott csaladfa.emlekezet.hu weboldalon. Pedig a honlap kevesebbet mutathat, mint amennyit létrehozói szeretnének.

A családfaprogram annak ellenére jól működik, hogy az adatvédelmi biztos tiltakozása miatt a megvalósult változat lényegesen eltér a múlt év elején megálmodottól – írja a Népszabadság. A készülő családfákat, a rögzített adatokat és a beszkennelt dokumentumokat – e pillanatban körülbelül 1300 található belőlük az interneten – ugyanis csak az láthatja, aki föltette, illetve akinek az adatok gazdája erre engedélyt ad. Ezért az a nagy családtörténeti adatbázis, amelyben mindenki kedvére kutakodhat, egyelőre nem több tervnél.

Pedig egy ilyen, bárki számára hozzáférhető adattömegnek komoly társadalmi jelentősége lenne – véli Gecsényi Lajos, az Országos Levéltár főigazgatója, aki úgy látja: az elmúlt fél évszázad során a társadalom annyira átalakult, hogy az már az emberi kapcsolatok végérvényes lazulásához vezetett. Szinte esetlegessé vált, hogy ki milyen információkkal rendelkezik a fölmenőiről, az előtte járó generációk életmódjáról. A család megismerése, a saját múlt feltárása a történelem tanulásának is fontos eszköze lehet.

Ebből indult ki tavaly januárban az oktatási tárca, amikor meghirdette a családfaprogramot. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos azonban azonnal jelezte aggályait. Az egyeztetéssel töltött bő egy év alatt a miniszter és a levéltár főigazgatója nem tudta őt meggyőzni arról, hogy ebben az esetben a közös célt is zátonyra futtathatja az az aggodalom, hogy személyiségi jogokat sértő adatok is nyilvánosságra kerülhetnek a családi dokumentumok közzétételekor. Nem használtak azok az érvek sem, hogy a családtörténet vagy a memoár létező irodalmi műfaj. Arról nem is szólva, hogy a személyes dokumentumok jó része a levéltárakban kutatható is.

Az adatvédelmi biztos – a hatályos törvény alapján – annak ellenére megtiltotta a neten elkészülő családtörténetek hozzáférhetővé tételét, az adatok összekapcsolását, hogy a mai kor kifejezetten szűkölködik olyan „klasszikus” levéltári anyagokban, amelyekből később rekonstruálhatók lennének a mi időnk emberi kapcsolatai. Ráadásul a köznapi levéltáros tapasztalat is mutatja, hogy mind többen kíváncsiak a gyökereikre, és nem volna ellenükre, ha a felkutatott adatokat mások is tanulmányozhatnák.

Nagy kérdés, hogy az első hónap rohama után csendesül-e vagy fokozódik a honlap iránti érdeklődés. Gecsényi Lajos szerint reális képet az első év után lehet alkotni; kétségtelen, hogy sok múlik a történelemtanárokon, és azon is, hogy lesz-e mód a továbblépésre. A főigazgató azt mondja: e pillanatban nem lehet mást tenni, mint az adatvédelmi jogszabály szerint eljárni, de látva az igényeket, el kell kezdeni gondolkodni azon, hogyan lehetne törvényes keretek között változtatni a játékszabályokon.

Forrás: Népszabadság