A Magyar Nemzet úgy tudja, a kormány által augusztus 31-én benyújtott elszámolást annak ellenére nem fogadta el az EU, hogy az már a korábban hivatalosan bejelentett hiánymutatóknál lényegesen magasabb deficitet tartalmazott, ezért a teljes kimutatást most újra meg kellett változtatnia a KSH-nak. A kifogásolt tételek között szerepel a közalkalmazottak nulladik havi fizetésének elszámolása, amely összesen 15 milliárd forinttal emeli meg a hiányt, miközben a kisebb állami bevételek és a tervezettnél lényegesen magasabb költekezés százmilliárddal rontja a mérleget.
A korábban gondoltnál jóval nagyobb a gond az autópálya-elszámolásoknál is, a Magyar Nemzet értesülései szerint ugyanis az Eurostat nemcsak a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. 178 milliárd forintos befizetését vétózta meg, hanem a teljes PPP-ügyletet, tehát azt a költségvetési manőverezést, amely az NA Rt. és az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. között létrejött tranzakcióval próbálta csökkenteni a hiányt. Összességében az Eurostat felé elküldött korábbi kimutatásban szereplő 776 milliárd forintos költségvetési hiány helyett a valóságban 1323 milliárdra rúg a deficit.
Az elmarasztaló uniós álláspont nemcsak az idei költségvetésben rögzítetteket borítja fel, de a jövő évi büdzsét, sőt az EU-nak benyújtott magyarországi felzárkózási programot is. Arra a veszélyre, hogy az euró 2010-es bevezetése tarthatatlanná vált, már a múlt heti uniós elmarasztalás után is figyelmeztettek elemzők, emellett beigazolódnak Járai Zsigmond jegybankelnök hétfői szavai. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy elszámolásunk visszautasításával immár a Pénzügyminisztérium (PM) is tisztában van, ezért Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napokon belül bejelenti, hogy a jövő évi költségvetési hiány magasabb lesz a konvergenciaprogramunkban előírt mértéknél. Az ügy azért is kínos, mert a kormány által meghatározott és az EU által elfogadott felzárkózási programunkat most újra módosítani kell. Az első konvergenciapályát tavaly május 15-én nyújtottuk be az uniónak, ám azt fél évvel később már felül is kellett vizsgálni. A decemberben elküldött új felzárkózási program egyenesen úgy fogalmazott: a kormány deklarációja, hogy „középtávon nem mond le a konvergenciaprogramban meghirdetett fiskális pálya megvalósításától”. A mostani uniós állásfoglalás értelmében a legújabb programban ismét felfelé kell majd módosítani mind az idei, mind pedig a jövő évi hiánycélokat. Amennyiben az Eurostat hivatalosan is közzéteszi a magyar hiányadatokra vonatkozó állásfoglalását, akkor az idei deficit eléri a GDP 7,2 százalékát. A jövő évi büdzsé az uniós elszámolásokból adódó nehézségek nélkül is problémákkal küzd: a Népszabadság információi szerint még mindig 80 milliárd forint az eltérés a korábban meghatározott pénzügyi lehetőségek és a tárcák konkrét költségvetési elképzelései között. A lap úgy tudja, hogy a 2006-os büdzsé tervét a hét végi informális kormányülésen véglegesíti majd a kabinet.
Hiába érkeztek be az előirányzottnál lényegesen magasabb öszszegre vonatkozó vételi ajánlatok a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Rt.-re, az EU állásfoglalása ebben a kérdésben is egyértelmű: a beérkező pénzt nem lehet majd felhasználni a központi költségvetés hiányának mérséklésére. Ez azt jelenti, hogy a mérleg akkor sem javulhat az idén, ha a repülőteret felgyorsított értékesítés mellett még 2005-ben eladja az ÁPV Rt. A Magyar Nemzet információi szerint a PM mintegy 350 milliárd forintos eladási árral kalkulál a BA Rt.-t illetően.
Noha az Állami Autópálya Kezelő Rt. éppen kedden jelentette be, hogy jelenleg is dolgozik az autópálya-építésekhez szükséges hárommilliárd euró – mintegy 750 milliárd forint – értékű kötvénykibocsátás előkészítésén, az Eurostat elmarasztaló állásfoglalása ezt a tranzakciót is megállíthatja. Kérdéseket vet fel az is, hogy a kibocsátás több éven keresztül évi 6-8 milliárd forintos felesleges kamatkiadással terhelné meg az államkasszát, ami a jegybank számításai szerint öszszesen 70-100 milliárd forintos pluszköltséggel járna. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban már többször jelezte aggályait a PM-nek az autópálya-kiadások elszámolásával kapcsolatban. Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke ezzel kapcsolatban tegnap úgy fogalmazott: az MNB egy nagyobb bajt akadályozott meg, amikor közölte a brüsszeli illetékesekkel, hogy a kormány ki akarja venni az autópálya-építési költségeket az államháztartásból. Az MSZP az autópálya-beruházások körüli elszámolási vitát a pénzügyi tárca és az Eurostat közötti szakmai vitának tekinti – reagált Varga Mihály szavaira a szocialista Kovács Tibor, aki arra kérte a jegybankot, dokumentumokkal igazolja, hogy valóban előre figyelmeztette a PM-et az elszámolás helytelenségére.
Az IMF új jelentésében megállapítja, hogy a gazdaság növekedési üteme 2004 vége, 2005 eleje óta lassult. A nemzetközi szervezet szerint a folyó fizetési mérleg hiánya jelentős, a deficitet a külföldi működőtőke-befektetések bizonyos mértékű bővülése ellenére az eladósodás révén kell finanszírozni, s ez kiteszi a gazdaságot a befektetők hangulatváltozásának – figyelmeztet az IMF, amely úgy tartja: az államháztartás hiányának tartós csökkentését a gazdaságpolitika prioritásának tekinti.
A kormány kitart. A kormány tegnap jelentést hallgatott meg az államháztartási hiány alakulásával kapcsolatban – jelentette be Batiz András kormányszóvivő.
– A kabinet továbbra is fenntartja, hogy az idei deficit 1022 milliárd forint lesz. Kóka János gazdasági miniszter leszögezte: a kabinet tartani kívánja a tervek szerinti autópálya-építéseket. (Cz. I.)
Gyengült a forint. Részint a jövő évi költségvetési hiánnyal kapcsolatos aggodalmaknak köszönhetően gyengült tegnap a magyar fizetőeszköz a bankközi devizapiacon. Lapzártakor az euróval 246,40–246,68 forintos árfolyamon kereskedtek, ami az előző napi záró árfolyamhoz képest 40–50 filléres gyengülésnek felel meg. (D. Z.)
GKI: Látszatintézkedések. Csak látszólag folytatódik idén a költségvetés konszolidációja – hívja fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató Rt. tegnap közzétett jelentése, amely az államháztartási hiány idei csökkenése helyett növekedést jelez előre a tavalyi évhez képest. A GKI számításai azt mutatják, hogy hazánk nettó külföldi adóssága idén és jövőre tovább nő. A következő évre várható folyamatokkal kapcsolatban a gazdaságkutatók megjegyzik: a prognóziskészítést megnehezíti, hogy a választásokig a politika a szokásosnál is jobban uralja a gazdasági döntéseket.
Uniós bírálatok
2004. június 16. Az Európai Bizottság (EB) eljárást indít Magyarország ellen a túl magas államháztartási hiány miatt.
2004. október 20. Az EB szerint hazánk az euró bevezetéséhez szükséges egyetlen követelményt sem teljesíti.
2004. december 17. Az EU 2005-ös előrejelzése szerint az új tagállamok közül hazánkban lesz a legmagasabb az államháztartási deficit.
2005. január 18. Az uniós pénzügyminiszterek úgy döntenek, folytatni kell hazánk ellen a túlzott deficiteljárást.
2005. szeptember 16. Az uniós pénzügyi biztos elmarasztalja az autópálya-építésekre vonatkozó magyar könyvelést.
A közös valuta előnyei. Bár a pénzügyminiszter szerint a közös uniós valuta bevezetésének csúszása nincs hatással a magyar gazdaságra, a valóságban számtalan gazdasági előnyt biztosít hazánknak az euró. A hazai fizetőeszköz cseréjével megszűnne az árfolyamkockázat. A nemzeti valuta le- és felértékelése nem okozhat többletterhet az állampolgároknak, továbbá nem használható fel az árfolyam-politika a fizetési mérleg egyenlegének javítására. Utazásaink során megspórolhatjuk a pénzváltás költségeit, a külkereskedelemben érdekelt cégek csökkenthetnék költségeiket. Az euró lehetővé teszi az árak könynyebb összehasonlítását, erősödik a verseny, aminek a nyertesei a fogyasztók. Az euró bevezetésével Magyarország kevésbé kitett az árfolyammozgások és a spekulációs támadások okozta pénzügyi válság veszélyének. (D. Z.)
Magyar Péter
Rapid délutáni friss – Varga Judit nyilatkozata felrobbantotta az internetet + videó
