1940 áprilisában és májusában közel 15 000 lengyel állampolgárt, magas rangú tiszteket, értelmiségieket gyilkolt le a szovjet NKVD kommandója Katynnál. Az esztelen mészárlásnak esett áldozatul Andrzej Wajda, a világhírű lengyel rendező édesapja is. A 79 éves alkotó most rámutat: 1990-1991-ig, amíg Gorbacsov meg nem küldte a tömeggyilkosság dokumentumait Lengyelországnak, nem volt lehetőség egy ilyen film elkészítésére.
Andrzej Wajda a film tervéről szerdán, az 56. berlini filmfesztiválon, a Berlinálén beszélt, ahol életműdíjat, tiszteletbeli Arany Medvét vehetett át életművéért. „Ez életem része, mert apám is az áldozatok között volt” – hangsúlyozta a rendező. „A film azonban nemcsak a bűncselekményről szól, hanem a hazugságról is” – mondta Wajda, nyilván arra utalva, hogy a tömeggyilkosságot szovjet részről következetesen tagadták, s a mészárlást csak Mihail Gorbacsov ismerte el kerek 50 esztendő múlva, 1990-ben.
Wajda nem rejti véka alá alanyi szemléletét: . „Édesapám és édesanyám is érintett, ez személyes ügyem” – nyilatkozta.
Nem született lengyel írásmű
Nem sokkal az 1940-es katyni mészárlás után, amikor a lengyel emigráns kormány Moszkva szövetségese lett, Sztálin és Berija letagadta a tömeggyilkosságot, pedig német kezdeményezésre már a második világháború alatt nemzetközi vizsgálóbizottság állapította meg, hogy a kivégzéseket a szovjet – nem pedig a német – jelenlét idején hajtották végre. Az internált lengyel tisztek, a hadvezetés szinte teljes tisztikarának lemészárlása azután történhet meg, hogy Adolf Hitler és Joszip Sztálin 1939-ben felosztották Lengyelországot a II. világháború kezdetén. Németország később megszegte a Sztálinnal kötött szerződést s 1941-ben inváziót indított a Szovjetunió ellen. Az előretörő német csapatok elfoglalták az eredetileg a Vörös Hadsereg által lerohant és közel két éven keresztül birtokolt lengyel területeket, majd Szmolenszk közelében, Katynnál megtalálták a tömeggyilkosság áldozatait. A szovjet propagandagépezet a németeket vádolta a mészárlással.
A bolsevik dikatúrák összeomlásakor gyakorolt gorbacsovi gesztust – a szovjet vérengzés elismerését és a dokumentáció egy részének átadását – később nem követték újabbak orosz részről. A Lengyelország részéről indított vizsgálat kudarcba fúlt, mert Moszkva továbbra sem hajlandó feloldani a vonatkozó dokumentumok kétharmadának titkosítását.
Wajda elmondta: ez évben megpróbálja befejezni a film forgatását. A Post Morten című alkotás létrejöttét az is késleltette, hogy a rendező sokáig töprengett: mi volna a legideálisabb technikai megoldás a „borzalmas tragédia” ábrázolására. Arról is beszámolt: jóval könnyebb dolga lett volna, ha egy novella vagy regény alapján indul el. Évekig vártam, de sajnos semmiféle, ilyen tárgyú írás nem jelent meg – tette hozzá.
A lengyel hadsereg lovastisztjének fiaként született Andrzej Wajda 1926. március 6-án. Azt követően, hogy a németek Lengyelország nyugati, a szovjetek pedig keleti részét szállták meg, s édesapját az NKVD-alakulatok kivégezték, Wajda csatlakozott a német megszállási területen működő ellenálláshoz. A háború végére – közel fél évszázadra – szovjet befolyási övezetbe került Lengyelország. Wajda először festészet tanult Krakkóban, majd 1952-ben Lodz új filmművészeti főiskoláján szerzett diplomát. Már első filmjeit a háború és az ellenállás emlékei ihlették (Csatona –1957, Hamu és Gyémánt – 1958). Az 1976-os, Cannes-ban 1978-ban fesztivált nyert Márványember az egyik olyan alkotás volt, mely elsők között vert éket a Szovjetunió által megszállt közép-európai államok diktatúrájának falába. A bolsevik rendszerek valódi, embertelen arcát bemutató film folytatása az 1981-es Vasember, mely Cannes-ben Aranypálma díjat nyert. A Vasember történelmi pillanatban született: a gdanski tömegsztrájkok és a keresztény szellemű, antikommunista Szolidaritás szakszervezet megalakulásának időszakában. A hadsereg véres hatalomátvételét követően, Franciaországban forgatta 1982-ben a Dantont, mely a francia forradalom végnapjaiban, a későbbi vörös diktatúrákat megelőlegző jakobinus időszakban játszódik. Az ezredfordulón, 1999-ben rendezett Pan Tadeusz-sal fordul a rendező ismét a lengyel történelem és irodalom felé.
Reuters, BBC, bibl-u.szeged
