Idén nem díszítik ünnepi fények a drezdai Königstrassét, ám nem ez lesz az egyetlen német város, ahol a polgárok kénytelenek lemondani a karácsonyi díszkivilágításról. Gondolhatnánk, ez egy újabb politi­kailag korrekt húzás a germánoktól, hogy a migránsok fényérzékeny lelkivilágát óvják, azonban ennél sokkal prózaibb okok húzódnak a háttérben. Az Európai Unió legfejlettebb gazdasága olyan magas energiaárakkal kénytelen szembesülni, amikkel történelme során még soha. Mindezt annak köszönhetik, hogy atomerőműveiket a 2010-es évek elején lekapcsolták, illetve a szankciós politika jegyében a megfizethető orosz szénhidrogéneknek búcsút intettek. Az eredmény szemmel látható: a német ipar padlón van, a helyhatóságok a tönk szélén számolgatják az eurócenteket, mi fér még bele a szűkös büdzséből, mi nem. A díszkivilágítás már nem.

Erről tanúskodik Stefan Gentnek, a Német Kereskedelmi Szövetség vezérigazgatójának minapi nyilatkozata is, mely szerint egyes helyeken a karácsonyi világítás már megfizethetetlenné vált. Mindezek fényében minimum véleményes, hogy kedden az Európai Tanács elnöksége és az Európai Parlament képviselői ideiglenes megállapodásra jutottak az orosz földgázimport fokozatos kivezetéséről szóló rendeletről. Ennek kapcsán Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter azt mondta: az EU székházában Magyarország energiabiztonságának és a rezsicsökkentésnek a kinyírásán dolgoznak. Kemény szavak ezek, de sajnos pontosan írják le a helyzetet.

A Századvég becslése alapján a kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést és növekvő volatilitást idézne elő az európai gáztőzsdéken, ami tovább rontaná az unió versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné. A megemelkedett terhek mellett a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene. Erről egyébként meg is kérdezték az embereket, s az embargó okozta károkat figyelembe véve érthető, hogy a magyar felnőttlakosság több mint kétharmada elutasítja az intézkedést. A keményfejű magyarok egyszerűen nem akarják elfogadni, hogy ideológiai megfontolások mentén az egekbe emeljék az energiaárakat. Ezt tartja szem előtt Orbán Viktor és Szijjártó Péter minden egyes alkalommal, amikor Brüsszelben küzdenek az Európa gazdaságát egyre mélyebb válságba taszító szankciók ellen.