A Bolyai Egyetem jogilag ma is létezik

A Bolyai Kezdeményező Bizottság szerint, minthogy a Babes Egyetemmel való összeolvasztásról semmilyen hivatalos dokumentum nem létezik, a Bolyai Egyetem nem szűnt meg, vagyis a magyar egyetem jogilag ma is létezik – olvasható az erdely.ma honlapon a Krónika nyomán. A Kárpátalja hetilap kérésére a közeledő ukrán nyelvből tett érettségi vizsga körüli bizonytalanságokat igyekezett eloszlatni Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar elnöke.

MNO
2006. 05. 26. 10:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Bolyai Egyetem jogilag ma is létezik

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) írásban kéri fel az oktatási minisztériumot, hogy tartsa be az Országos Diszkriminációellenes Tanács javaslatait – jelentette ki Hantz Péter, a BKB alelnöke a sajtótájékoztatón, hozzátéve: amennyiben nem kapnak választ, pert indítanak az intézmény ellen. Mint ismeretes, a Tanács május 5-i határozatában megalapozottnak ítélte a BKB azon kifogásait, miszerint a román nyelv oktatását illetően a magyar diákok hátrányban vannak román társaikkal szemben, tekintve, hogy a vizsgákon a román anyanyelvű diákokkal azonos elbírálásban részesülnek. A bizottság alelnöke most azt kérte a diszkriminációellenes tanácstól, hogy a hátrányos helyzet kiküszöbölésére szabjon meg pontos határidőt a minisztériumnak.

Hantz arról is tájékoztatott, amennyiben a közeljövőben nem változtatják meg a kisebbségi diákokat több szempontból diszkrimináló jogszabályt, a BKB a tanügyi törvény előírásait illetően az Alkotmánybírósághoz fordul. Ha az AB elutasítja kifogásaikat, az ügyet a strasbourgi emberi jogi bizottság elé viszik – tette hozzá.

A sajtótájékoztatón a BKB arra is felhívta a figyelmet, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) máig nincs alapító okirata, a szaktárcának elküldött dokumentumokhoz mindig a Ferdinánd Egyetem 1920-as alapítólevelét csatolják. Erre alapozva Kása Zoltán, a matematika-informatika kar nemrég lemondott dékánhelyettese kijelentette: minthogy a Babes Egyetemmel való összeolvasztásról semmilyen hivatalos dokumentum nem létezik, a Bolyai Egyetem nem szűnt meg, vagyis a magyar egyetem jogilag ma is létezik – olvasható az erdely.ma honlapon a Krónika nyomán.

Csíksomlyói búcsú: idén a nemzet lelki megújulása szellemében szervezik

„Szent Fiadat Boldogasszony, kérd e népért” – ez az idézet fogadja jövő szombaton a csíksomlyói pünkösdi búcsúra érkező zarándokokat. Asztrik atya, a kegytemplom igazgatója elmondta: az idei ünnep egy egyházi énekből választott mottójával a Magyar Katolikus Püspöki Kar kezdeményezéséhez kívántak igazodni, amely idén a Romániában élő magyar nemzet megújulásáért hirdetett imaévet. A búcsút is ennek szellemében szervezik – tette hozzá. Mint mondta: a Hármashalom oltárnál szombaton fél egykor kezdődő ünnepi szentmise szónokának idén a kárpátaljai ferences püspököt, Majnek Antalt kérték fel – tájékoztat az erdely.ma a Krónikára hivatkozva.

Bugár: Kárt szenvedett a politikai kultúra

Bugár Béla, az MKP elnöke szerint az elmúlt választási ciklusban kárt szenvedett a politikai kultúra a szlovák törvényhozásban. Rossz fényben tüntette fel a parlamentet a rávetülő korrupció-gyanú, s a polgárok már-már úgy tekintenek a képviselőkre, mint egy kapzsi, önző társaságra – hangsúlyozta a nemzeti tanács ünnepi ülésén mondott beszédében. Bugár negatívumként emelte ki azt is, hogy huszonöt független képviselő ül a padsorokban, s az eredeti hét frakcióból csupán kettő – köztük a Magyar Koalíció Pártjáé – maradt meg változatlan létszámban. A megbízott házelnök ugyanakkor az eredményekre is rávilágított. Mint mondta: számos fontos változást elindítottak, s Szlovákia uniós és NATO-csatlakozása is kétségbevonhatatlanul a jelenlegi a parlament tevékenységéhez kötődik – adja hírül a Pátria Rádió.

A magyarkanizsai önkormányzat sikeres pályázatai

A magyarkanizsai önkormányzat sikeres pályázati tevékenysége nyomán három szerződést írt alá a napokban – jelentette ki Vadász-Kávai Piroska, a községi tanács vállalkozásfejlesztéssel megbízott tagja sajtótájékoztatóján.

Az Európai Újjáépítési Ügynökséggel két szerződést írt alá Körmöci Károly községi elnök, az egyik a röszkei önkormányzattal közösen készült. A magyar-szerb vállalkozói és intézményi együttműködés elősegítése Bácska térségben címmel benyújtott pályázat célja az üzleti infrastruktúra és a közös üzleti szolgáltatások fejlesztése. A kanizsai önkormányzatnak a horgosi helyi közösséggel karöltve benyújtott, az Exchange pályázaton nyertes, 72 950 eurót hozó tervezete a tervkészítésre és – kivitelezésre, valamint a polgárok, a civil és magánszféra felkészítésére vonatkozó képzések sorát foglalja magában, az EU-szempontok figyelembevételével. A pályázatban külföldi partnerként a szlovéniai Vodice település vesz részt. A harmadik pályázat a Magyarkanizsán és a Horgoson létesítendő ipari parkok hatástanulmányainak elkészítéséhez nyújt támogatást – számol be a Magyar Szó.

Érettségi ukránból: sok a bizonytalanság, kevés az információ

A bizonytalanságok tisztázása végett tájékoztatást kérő Orosz Ildikó megyei tanácsi képviselő arról számolt be a kárpátaljai lap kérdésére, hogy a kézhez kapott körlevélből megtudta: a megyei tudományos és oktatási főosztály kérésére az oktatási minisztérium idén is engedélyezte a kárpátaljai nemzetiségi iskolák számára, hogy az ukrán nyelvből tett érettségi vizsgát fogalmazásírás helyett kivételesen tollbamondás formájában bonyolítsák le ott, ahol objektív okokból kifolyólag a diákok ukrán nyelvtudása alacsony. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke az objektív okok közé sorolta például a szakképzett ukrántanárok, az iskolai kézi-szótárak, valamint az ukrán nyelv oktatásához szükséges segédanyagok, kidolgozott módszerek hiányát.

Orosz Ildikó elmondása szerint a megyei oktatási főosztály tájékoztatása alapján a járási oktatási osztályoknak kell informálniuk az iskolákat, s egyben a tanulók kérvényeire tekintettel felvilágosítást kérni a helyben választott vizsgaformáról. Hozzátette: ennek ellenére nem minden iskolában tárgyalták meg a kérdést a diákokkal és a szülőkkel, megvonva tőlük így a szabad választás lehetőségét. A megyei tanácsi képviselő ezért a civil kurázsi szerepét hangsúlyozta, és felszólította a szülőket, követeljék, hogy a pedagógusok és az igazgatók döntésüket a kiadott rendeletek értelmében, az ő hozzájárulásukkal hozzák meg – írja a Kárpátalja Hetilap.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.