St. Galler Tagblatt (tagblatt.ch)
A kelet-svájci napilapban Marc Lettau „A kohéziós milliárdokról a nép dönt” című cikkében ismerteti a radikális jobboldali Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezését. Svájc biztosítani kívánja a hozzáférését a nagy jövővel kecsegetető új uniós tagok piacához, azonban a berni parlament által ígért belépődíjról – a gazdasági különbségek leépítésére ígért egymilliárd svájci frankról – a polgárok november 26-án az urnáknál döntenek. Tegnap az SVP 70 000 aláírást nyújtott be az úgynevezett. „keleti segély” törvény ellen. Az SVP tegnap ismét hangsúlyozta, azért vált szükségessé a népszavazás, mert a szerintük hibás törvény megnyitja a kaput a szabályozatlan kifizetések előtt. Ráadásul további országok is várnak a uniós tagságukra, így ez újabb követeléseket rejt magában. A szövetségi állam azonban már így is 130 milliárd frankos hiánnyal küzd, ezért olyan elfogadhatatlanok olyan kifizetések melyekre Svájc „jogilag nem kötelezett” – véli az SVP.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali német napilapban Daniel Brössler A befolyásos férfi keletről című cikkében megrajzolja a Rosznyeft-tulajdonos orosz olajbáró, Szergej Bogdancsikov portréját. Az írás apropóját a Rosznyeft pénteki tőzsdei bevezetése szolgáltatja. A korábbi szahalini vállalatvezetőt egy 1998-as számú kormányrendelet tette meg a Rosznyeft elnökévé. Az időpont különös jelentőségét az adja, hogy kinevezésére még Putyin hatalomra jutása előtt sor került. Így Bogdancsikov a „Kreml Rt.” azon kevés vezetője közé tartozik, aki felemelkedését nem Putyin kegyének köszönheti. Ennek ellenére kiváló kapcsolatokat ápol a moszkvai hatalommal. Döntően ennek is betudható, hogy sikerült leszerelni egy Putyin által kívánt, és már be is jelentett Rosznyeft-Gazprom fúziót. Ettől a pillanattól Bogdancsikov nagyvadnak számított a moszkvai hatalmi dzsungelben. Különösen bennsőségesen alakult kapcsolata az elnöki hivatal helyettes vezetőjével, Igor Secsinnel, Putyin bizalmasával, aki 2004 óta áll a Rosznyeft felügyelő bizottságának élén. Secsin főszerepet játszott a milliárdos Mihail Hodorkovszkij letartóztatásában és a Jukosz szétverésében. A jelenleg Szibériában raboskodó korábbi Jukosz-főnök hangot is adott eme meggyőződésének, amikor a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban úgy fogalmazott: „A Jukosz szétverését Putyin segédje Igor Setschin Kreml közeli vállalkozók segítségével kezdeményezte.” A Secsin-Bogdancsikov duó hatékony volt. Állítólagos adótartozások miatt 2004 decemberében kalapács alá került a Jukosz leányvállalata, a Juganszknyeftegaz. A szinte ajándéknak számító áron, 9,4 milliárd dollárért szerezte meg a Baikal Finance Group nevű postaládacég. Néhány nappal később a vállalkozás már a Rosznyeft kezében volt. Így lett egy viszonylag rossz hírű állami vállalatból egyik napról a másikra az amúgy magáncégekből álló orosz olajvállalatok egyik legnagyobbika – egy olyan eljárásnak köszönhetően, melyet Hodorkovszkij ügyvédei simán lopásnak neveztek. „Úgy hisszük, hogy a Juganszknyeftegaz megvásárlásának ügye lezárult“, öntött bátorságot Bogdantcsikov magába és a potenciális Rosznyeft-befektetőkbe.
origo.hu
Magyar Péternek a „szivarfüstös szobák” mellőzésével is csak „agyhalottakat” sikerült képviselőnek választatni
