Menekítik a forintot: euróba váltják – a kockázat egyre nő

Gyorsuló ütemben bővülnek a lakosság euró-megtakarításai: az MNB összesített adatai szerint májusban már több mint 175 milliárd forintot helyeztek el a háztartások látra szóló, illetve lekötött euróbetétben. Ez csaknem ötven százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Sokan euróba menekítik megtakarításaikat a forint gyengülése miatt – ezt jelzik a kereskedelmi bankok kimutatásai. Az átváltás kockázata azonban egyre nagyobb, miközben a forintbetétek kamata a következő hetekben emelkedhet.

A jegybanknak a júniusban történtekről még nincsenek összesített számai, de a bankoktól kapott válaszok alapján a növekedés az előző év vége óta folyamatos, s a lendület az elmúlt hetekben sem csökkent. Az eurószámlák népszerűsége azért is figyelemre méltó, mert 2001 tavasza, a forint csúszó leértékelésének megszüntetése óta az euró- és dollárbetétek lassú apadásnak indultak – a hazai pénz felértékelődése és a forintbetétekre kapott magas kamatok miatt nem érte meg külföldi devizában tartani a spórolt pénzt. Az euró újrafelfedezésének magyarázata kézenfekvő: a forint gyengülését látva egyre többen döntenek úgy, hogy megtakarításuk egy részét a közös pénzbe menekítik.

Aki ezt idejében megtette, jól is járhat, feltéve, hogy a forint nem erősödik vissza azelőtt, hogy az árfolyamváltozásból származó – fél év alatt akár 10-15 százalékos – hasznot a visszaváltással lefölözhetné. A bankok beszámolói szerint sokakat éppen a forint utóbbi napokban történt mélyrepülése indíthatott arra, hogy most váltsák át forintbetéteiket, ami a jelenlegi árfolyamon – teszik hozzá – már komoly kockázat. Bár arra senki nem vállalkozik, hogy megjósolja, merre indul el a forint a következő napokban, a szakemberek kevés esélyt látnak arra, hogy további jelentős értékvesztés következhet. Így – tekintettel a lekötött euróbetétekre kapható igen alacsony, általában két százalék alatti kamatra – sokat veszíthet, aki rossz időben dönt a valutaváltás mellett.

Az árfolyamgyengülés és a megszorító intézkedések következményeként megugrott inflációs várakozások rövidesen valamelyest vonzóbbá tehetik a forintbetéteket, hiszen a kamatok várhatóan emelkednek. A lakosság azonban egyelőre főként a hátrányokat érzékeli, hiszen a bankok ritkán sietik el a betétekre fizetett kamatok emelését. Bár az állampapírhozamok esetenként már évi nyolc százalék fölé szöktek, a legtöbb hitelintézet a lekötött betétekre még mindig jellemzően 4-5 százalék közötti kamatot fizet. Sőt a kisebb összegekre adott kamat a legnagyobb lakossági banknál még a három százalékot sem éri el. A korábban két százalék alá várt idei inflációval számolva ez a kamatszint – ha minimálisan is – növelte a megtakarítás vásárlóértékét, az újabb 3-3,5 százalékos inflációs előrejelzések mellett viszont a reálkamat már gyakorlatilag nulla. A piaci hozamemelkedés hasznát tehát egyelőre elsősorban azon kevesek élvezhetik, akik állampapírba fektetnek.

A pénzváltók beszámolói szerint az élelmesebb ügyfelek már elkezdték lefölözni a forintgyengülés hasznát. A pesti Belvárosban az egyik pénzváltós hölgy szerint sokan előhozták a félretett bankókat. A forintgyengülést kihasználó eurótulajdonosok az utóbbi napokban igen jól jártak, hiszen eurónként egy év alatt akár 24-25 forintot is kereshettek. Az euróvásárlás szokásosan megugrik a pénzváltóknál a nyaralások idején, így a nagy forgalom nem meglepő. A megkérdezett budapesti és vidéki váltók egyaránt azt mondják: a nagyobb összegű euróvásárlásokra és eladásokra egyaránt akad példa.

(Népszabadság)