Bild am Sonntag (bild.t-online.de)
A legnagyobb európai bulvárlap vasárnapi kiadása Javuló munkaerő-piaci adatok címmel készített interjút Angela Merkellel. A kancellár a vállalkozások terheinek enyhítésében látja a német gazdaság kitörési lehetőségét. Merkel egyelőre nem foglalkozik a Bundeswehr közel-keleti bevetésének kérdésével. Még az sem tudható, milyen lesz a békefenntartó erők ENSZ mandátuma. A németeknek amúgy is rendkívül óvatosnak kell lenniük ebben a térségben. A fegyveres részvétel mellett még számos más lehetőség kínálkozik arra, hogy Németország eleget tegyen nemzetközi felelősségének, ilyen például a libanoni hadsereg és rendőrség kiképzése.
Merkel egyetért azzal, hogy már nem elképzelhetetlen a Bundeswehr közel-keletre küldése. Ugyanakkor a Bundeswehr külföldi bevetésekre alkalmas kapacitásai lényegében kimerültek, mivel ott van Németország Kongóban, a legnagyobb kontingenssel képviselteti magát a Balkánon, jelentős egységeket állomásoztat Afganisztánban.
A kancellár úgy definiálja Berlin különleges történelmi felelősségét Izraellel szemben, hogy nem szabad elfeledni, a jelenlegi válság kirobbantója a Hezbollah. Hónapok óta rakétákkal lőtte Izraelt és elraboltak két izraeli katonát. A Hezbollah elvitatja Izrael létezéshez fűződő jogát. Történelmi kötelesség Izrael létjogosultságának támogatása. Merkel kijelentette: tisztában van a németországi szegénység méreteivel, hogy egyeseknek komoly kihívást jelent egy hűtőszekrény vagy egy mosógép megjavítása, ugyanakkor nem lát más lehetőséget, minthogy új munkahelyek létrehozásával erősítse a szociális hálót.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Mint egy ledöntött toronyház című írásában lelkendezik a második világháború egyik „utolsó nagy titkának” megfejtése, a Graf Zeppelin repülőgéphordozó megtalálása okán.
Július 1-én kifutott a kikötőből a lengyel kutatóhajó, amely eredetileg a Balti-tenger mélyén fekvő olajlelőhelyeket tervezte felkutatni, de 55 kilométerre a tengerparttól, 80 méteres mélységben a tenger fenekén szokatlan kiemelkedésre találtak.
A 60 évvel ezelőtt tűntek el a félkész német repülőgéphordozó nyomai a Keleti-tengeren. Azóta vitatkoztak a szakértők, mi okozhatta a 260 méter hosszú kolosszus pusztulását. Hivatalos változat szerint a háború után a szovjet flotta pusztította el, hogy gyakorolja rajta az amerikai anyahajók elpusztítását. Számos bombát robbantottak a hajó fedélzetén, mivel a Graf Zeppelin ennek is ellenállt, végül torpedókkal süllyesztették el.
Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában Michael Borgstede Izrael lebecsülte a Hezbollahot című cikkében foglalkozik a közel-keleti válsággal. Izraeli tábornokok, politikusok, titkosszolgálati vezetők és főként újságírók csodálkoznak azon, miként történhetett meg, hogy a libanoni határon évekig növekvő feszültségről nem vettek tudomást. A felelősök természetesen mindig mások, így egy miniszter a titkosszolgálatokat vádolja a mulasztásokér. Miért nem volt pontos képe a hadseregnek a Hezbollah fegyverzetéről? Miért nem ismerték a határvidéken fekvő bunkerrendszer elhelyezkedését és kiépítettségét? Miért tartott két hétig egy tyrosi irányítóközpont megtalálása? S miért nem sikerül a régió legerősebb hadseregének megakadályozni, hogy az észak-izraeli városokat lőjék a primitív katyusa rakétákkal?
Suki Sachar tábornok, az északi haderők parancsnok-helyettese elismerte, a Hezbollah bunkerrendszere jól álcázott és kellően mély, ezért a légierő véletlen találatai aligha okozhatnak benne komolyabb károkat. Eran Carasso őrnagy is meglepődött a Hezbollah harcosok jó felszerelésén. „A legutóbbi időkhöz képest jóval több páncéltörő rakétájuk és aknájuk van. Úgy látszik az elmúlt hat évben alaposan kiképezték őket” – mondta. Egy, a dél-libanoni Bint Dzsbail faluban zajlott harcokban résztvevő izraeli katona pedig megállapította: „ezek kemény harcosok, nem olyanok, mint a palesztinok. Az ottani harcok, ahol nyolc izraeli katona elesett, 27 megsebesült, megmutatták, hogy főként kisebb kommandós egységek a közelharcban rendkívül sebezhetőek”.
Talán ezért döntött úgy a kormány csütörtökön, hogy elveti az izraeli hadsereg átfogó támadásának ötletét. A hadsereg vezetése éppen úgy, mint a külföldi hírszerzés vezetője, Meir Dagan bírálta a döntést. Nekik egészen más terveik voltak: egy két hónapos, átfogó támadás keretében kívánták a Hezbollahtól megtisztítani a Litani folyótól délre fekvő területeket. A hadsereg vezetése, elsődlegesen Tyrosig kívánt előrenyomulni, mert ebből a városból lövik ki Észak-Izrael irányába a katyusákat. A politikusok attól félnek, hogy megismétlődik a korábbi libanoni kudarc, ezért minden lépésüket gondosan mérlegelni kívánják.
A nevük elhallgatását kérő tábornokok panaszkodnak az akciókat megbénító óvatosság miatt: csak a szárazföldi csapatok erőteljes bevetése lenne képes az izraeli hadsereg erejét megmutatni a csatatéren- hangzik érvelésük. Egyben azonban a hadsereg vezetése, a kormány és az újságírók egyetértenek: Izraelnek világosan meg kell nyernie ezt a háborút. Ellenkező esetben komoly veszély fenyegeti a térség erőegyensúlyát.
Az Egyesült Államok is osztozik ebben a felfogásban, ezért nem kényszeríti Izraelt azonnali fegyverszünetre. Ha Olmert és Condoleezza Rice „tartós fegyverszünetről beszélnek”, melynek egyik meghatározó előfeltétele a Hezbollah érzékelhető meggyengítése. A harcok mostani befejezése a Hezbollahot erősítené. A libanoni síiták 96 százaléka támogatja egy csütörtöki közvéleménykutatás szerint a milíciát. A szunniták között támogatottságuk 73 százalékos, a libanoni keresztények között 54 ez a szám.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi lap Nem lesz sétagalopp Martinnak című cikkében kommentálja az EP képviselő Hans-Peter Martin indulását az október 1-én sorra kerülő osztrák nemzetgyűlési választásokon. Most már biztosra vehető, hogy az EP képviselő elindul az őszi parlamenti választásokon, megkezdi a szükséges támogató aláírások összegyűjtését. Az induláshoz szükséges 2600 aláírás összegyűjtésére augusztus 25-ig van ideje a képviselő támogatóinak. A párt hivatalos neve: „Martin polgárlistája – demokráciáért, az ellenőrzésért, az igazságért.” A csoportosulás programjában elsődlegesen a „megalapozott EU bírálat” mellett a politikusi privilégiumokkal, valamint a pártok ausztriai uralmával kíván foglalkozni.
A közvéleménykutatók szerint Martin pártjának jó esélye van arra, hogy elérje a négy százalékot és bejusson az osztrák nemzetgyűlésbe. Ugyanakkor a 2004-es EP választásokon elért 14 százalékot nem lesznek képesek megközelíteni. Günther Ogris, a Sora Intézet munkatársa ugyanakkor kijelentette: nem lesz számára sétagalopp. A közvéleménykutatók abban is egyetértenek, hogy Martin indulása elsődlegesen a proteszt szavazókat szippanthatja el az FPÖ-től, a BZÖ-től, valamint az SPÖ-től.
origo.hu
A honvédelmi miniszter reagált a Kárpátalját is érintő támadásra
