Olaszország világbajnok!

Olaszország drámai küzdelem után tizenegyes párbajban megszerezte a 2006-os futballvilágbanjokság első helyét Franciaországgal szemben. Az itáliai csapat eleddig a világbajnokságok történetében sohasem nyert büntetőpárbajt, szemben a franciákkal. Az 1-1-es döntetlennel véget ért hosszabítás után az olaszok mind az öt büntetőjüket a hálóba juttatták.

A világbajnokságok története alapján Olaszország, a statisztikák szerint Franciaország várhatta nagyobb bizakodással a döntőt. Az olaszok a berlini mérkőzést megelőzően három, míg a franciák egy világbajnoki címmel büszkélkedhettek. Nehezítette Tottiék dolgát, hogy fárasztó 120 perc után győzték le a németeket, míg a franciák könnyedebb, kevésbé megerőltető mérkőzésen búcsúztatták a portugálokat.

Remekül kezdődött a mérkőzés. Igaz, két parázs jelenet indította az események sorát, de az 5. perctől már a játéké volt a főszerep. Előbb Henry ütközött Cannavaróval, majd hosszas ápolásra szorult, és úgy tűnt, egy pillanatra az eszméletét is elvesztette. Ezután érkezett Zambrotta kegyetlen belépője, amelynek Vieira volt a szenvedő alanya. Megsajnálhatta a franciákat Elizondo Horacio, ugyanis vitatható büntetőt ítélt a '98-as világbajnok javára. Malouda tört be a tizenhatoson belülre, amikor Materazzi érkezett rossz ütemben keresztezni, a játékvezető nyilván nem láthatta, hogy a védő még épp idejében visszahúzta a lábát, igaz, kissé későn. Amennyire egyértelmű volt a végrehajtó személye, legalább annyira váratlan a végrehajtás módja. Zidane a tőle megszokott magabiztossággal végezte el a tizenegyest, ám most nem a portugálok kiesését jelentő higgadt helyezéssel, hanem egy laza emeléssel vette be Barthez kapuját.

A bekapott gól sem zavarta meg az olaszokat, átvették a játék irányítását és mezőnyfölényből szervezték támadásaikat, amelyekből azonban komoly helyzetig nem jutottak el.
A nagy gólhelyzetek helyett ellenben eljutottak szögletekig, oldalszabadrúgásokig, amelyek a 19. percre felőrölték a franciák figyelmét: a tizenegyesben érintett Materazzi jóvátette hibáját, miután a szögletből érkező labdát, a szintén jó felépítésű Vieirát is túlugorva, elemi erővel a kapuba fejelte, döntetlenre (1-1) alakítva ezzel az állást.

Megtalálták a Thuram vezette védelem gyenge pontját a Pirlo pontrúgásaival operáló olaszok. Az egyenlítő gólt követően a 28. percben újra Materazzi veszélyeztetett szintén fejjel, ám nem volt olyan sikeres, mint előző próbálkozása. Ezt követően Toni veszélyeztetett: A szögletből jól érkező labdát fejelte a felső lécre, amikor már Barthez és védelme is verve volt. A félidő hátralévő részében inkább a kapott gól elkerülésére helyezték a hangsúlyt a felek, ennek megfelelően a szünetig nemhogy gólt, veszélyesebb próbálkozást sem láttunk.

A második játékrész újabb vitatható jelenettel kezdődött: Elizondo játékvezető hunyt szemet Zambrotta szabálytalansága felett, amikor Maloudát gáncsolta az ötös sarkán. Ezt követően a franciák számára csapásként felfogható Vieira sérülését jegyezhettük fel. A továbbiakban egyik részről sem sikerült említésre méltó helyzetet kialakítani. Egyedül a vb-n eddig a tőle vártnál haloványabb teljesítményt nyújtó Henry talált magára és okozott kellemetlen perceket az olaszoknak, azonban két-három ellenfél átjátszása után rendre megállították. Az eseménytelen félidő következményeként az eredmény nem változott, ezért az 1-1 után következhetett a hosszabítás.

Ennek első tizenöt percében a franciák kerültek közelebb a győzelemhez: előbb Ribery lövése ment kevéssel mellé, majd Zidane fejese okozott komoly veszélyt, ám Buffon szögletre mentett. Ezekben a percekben úgy tűnt, Franciaország járna rosszabbul a büntetőkkel, hiszen támadásai alapján reális esélye volt még a hosszabbítás folyamán megnyerni a vb-t.

Azonban következett a ráadás második félideje, a futballtörténelem egyik legdöbbenetesebb mozdulatsorával: a 110. percben Zidane kisebb szóváltás után néhány lépésről nekiszaladt Materazzinak, és teljes erőből mellbe fejelte. Oktalan, durva mozdulat volt egy eddig erről az oldaláról nem ismert futballistától. A rendkívül sportszerűtlen cselekedetért, némi huzavona után a francia játékmester megkapta a jogos piros lapot. A dráma így már a tizenegyesrúgások előtt megkezdődött.
Mivel a hátralévő percekben semmi érdemleges nem történt, következhettek a büntetők:

1. kör
Pirlo berúgta az elsőt.
Wiltord egyenlített. 1-1
2. kör
Materazzi kilőtte a jobb alsó sarkot.
Trezeguet telibe találta a felső lécet. 2-1
3. kör
De Rossi is belőtte, ahogyan Abidal is. 3-2
4. kör
Del Piero higgadtan lőtte a büntetőt.
Sagnol életben tartotta a francia reményeket. 4-3
5. kör
Grosso a bal felső sarokba bombázott, így a 18. világbajnokságot Olaszország nyerte.


Olaszország – Franciaország 1-1 (1-1, 1-1, 1-1)
tizenegyesekkel 5-3

Berlin, 66 000 néző, v.: Elizondo (argentin)
Gólszerző(k): Materazzi (19.) ill. Zidane (7., 11-esből)
Csere: Perrotta helyett 15 Iaquinta (61.), Totti helyett 4 De Rossi (61.), Camoranesi helyett 7 Del Piero (86.) ill. Vieira helyett 18 Diarra (56.), Ribéry helyett 20 Trezeguet t(99.), Henry helyett 11 Wiltord (107.)
Sárga lap: Zambrotta (5.) ill. Sagnol (12.), Diarra (76.), Malouda (112.)
Kiállítás: Zidane (110.)

Olaszország: Buffon – Zambrotta, Cannavaro, Materrazzi, Grosso – Camoranesi, Gattuso, Pirlo, Perrotta – Totti – Toni

Franciaország: Barthez – Sagnol, Thuram, Gallas, Abidal – Makelele, Vieira – Ribery, Zidane, Malouda – Henry