A középiskolai pedagógusoknak csupán 1 százaléka vállalna egy-két évnél hosszabb ideig tartó tanári munkát külföldön – legalábbis ez derül ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) országos középiskolai kutatásából, amelyben több mint kétezer tanár nyilatkozott unióhoz fűződő viszonyáról.
A felmérésből kiderül, hogy a pedagógusok öt százaléka 1-2 hónapig szívesen vállalna munkát idegen nyelvterületen, de nem mennének túl messzire, a többségük (36 százalék) legfeljebb Németországig utazna. Annak ellenére van ez így, hogy a nyelvi akadály már egyre kevésbé befolyásoló tényező, hiszen a tanárok 58 százaléka beszél már valamilyen szinten angolul, 46 százalékuk pedig németül.
A röghöz kötöttség oka azonban úgy tűnik, nem a tanárok elégedettségének következménye – írja a FISZ. Sőt, saját helyzetükkel kapcsolatban kifejezetten pesszimistán nyilatkoznak. Lényegesen rosszabbnak látják helyzetüket a korábban csatlakozott tagállamok pedagógusaihoz képest, és egyetlenegy válaszadó sem nyilatkozott úgy, hogy helyzete jobb lenne az uniós kollégákénál.
Árnyaltabb a kép, ha a 2004 óta csatlakozott országokban dolgozók helyzetéhez mérte saját magát a megkérdezett, ebben az esetben a tanárok 5 százaléka jobbnak ítéli saját helyzetét. A diákok helyzetét is sötéten látják ugyan a pedagógusok, saját helyzetüket mégis nehezebbnek ítélik, akár a régi, akár az új csatlakozó államokat vesszük figyelembe. A pedagógusok saját helyzetük mellett a magyar felsőoktatást is kritikával illették, de egyetértenek abban, hogy az egyetemi oktatás színvonala és nemzetközi versenyképessége helytáll az uniós mezőnyben – áll a FISZ Hírügynökség által a témáról kiadott közleményben.
Donald Trump bejelentette, hol és mikor találkozik Putyinnal
