Megszűnnek az aranyrészvények

Elfogadta az Országgyűlés az úgynevezett aranyrészvényekről szóló törvényjavaslatot, valamint arról is határoztak a képviselők, hogy a környezetszennyezők vagyonára a jövőben akár jelzálog is terhelhető.

MNO
2007. 04. 16. 18:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A T.Ház 202 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 119 tartózkodással döntött az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről. Az úgynevezett aranyrészvény eltörlését uniós jogharmonizációval indokolja a törvény. Az elfogadott jogszabályban felsorolt állami cégek által kibocsátott részvényekhez fűződő elsőbbségi jogok megszűnnek, és a papírok törzsrészvényekké alakulnak át.

A felsorolásban szerepel egyebek mellett a MOL, az OTP, a Hungaropharma, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt., a Magyar Telekom, számos gáz- és áramszolgáltató, valamint erőmű. A T. Ház indítványozta, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a törvény sürgős kihirdetését az államfőtől. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Az Országgyűlés 201 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 123 tartózkodással elfogadta az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosítását. Az erről szóló uniós irányelvnek megfelelően ezentúl a „szennyező fizet”, tehát aki környezetkárosodást okoz, annak viselnie kell a károsodást megelőző, illetve a helyreállítási intézkedések költségeit, ideértve a kár, illetve a kárveszély felmérésének költségeit is. A károkozó vagyonára pedig jelzálog terhelhető.

Elfogadták a képviselők azt a módosító javaslatot is, amely szerint „a környezetvédelmi hatóság megkeresésére az engedélyező hatóság, illetve a bíróság – a környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosodás mértékétől függően – a környezetveszélyeztető, illetve környezetkárosító tevékenység folytatását korlátozza, az általa megállapított feltételek biztosításáig felfüggeszti vagy megtiltja”.

A törvény 2007. április 30-án lép hatályba. A parlament megszavazta, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a törvény sürgős kihirdetését az államfőtől.

A képviselők elfogadták az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló támogatott módosító javaslatokat. A Fidesz külön szavazást kért, a honatyák pedig egyhangúlag elfogadták azt a javaslatot, amely szerint kimarad a villamosenergia törvényből a közüzemi szolgáltatónak kereskedelmi engedélyt biztosító bekezdés. A Fidesz kérésére külön határozott az Országgyűlés arról, hogy az átalakuláskor a nagy hálózati cégeket ne mentesítsék a vagyonmozgást terhelő illetékfizetés alól.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.