Sólyom: A holokausztra minden európainak emlékeznie kell

Sólyom László köztársasági elnök a holokausztra való emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet, amikor hétfőn látogatást tett a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely Páva utcai épületében.

Az államfő a látogatás után újságíróknak úgy nyilatkozott: a holokauszt nem olyan esemény, amire ünnepi alkalmakkor, évente egyszer kell emlékezni, hanem olyasmi, amire minden európai embernek folyamatosan emlékeznie kell. „A holokauszt olyan botránya történelmünknek, amelyet mindenkinek fel kell dolgoznia” – emelte ki Sólyom László, majd hozzátette: míg ezt nem tesszük meg, addig magunkkal sem lehetünk tisztában. Hangsúlyozta: örül, hogy nagyon sok iskolás látogatja a kiállítást, mert ez a központ fontos nemzeti intézmény.

A köztársasági elnök a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely igazgatójának, Martinkovits Juditnak a meghívására látogatott a központba a holokauszt emléknapján, ahol megtekintette a „Jogfosztástól népirtásig” című állandó kiállítást, amelynek a magyar holokauszt a témája. A kiállítás célja, mint a bejáratnál olvasható, hogy a faji ideológia által fizikai megsemmisítésre ítélt magyar állampolgárok, azaz a zsidók, vagy a magyar törvények által annak minősítettek, valamint romák szenvedéseit, üldöztetését és legyilkolását elbeszélje és bemutassa.

Magyarországon hivatalosan – az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint –, 2001 óta emlékeznek meg minden év április 16-án a holokauszt áldozatairól, mert 63 éve ezen a napon állították fel Kárpátalján az első magyarországi gettót. A magyarországi holokauszt emléknapja és a nemzetközi holokauszt emléknap ebben az évben szinte egybeesik: az utóbbi április 15., míg az előbbi április 16.

A holokauszt idején hatmillió zsidó pusztult el, közülük több mint egymillióan az auschwitzi gázkamrákban. Auschwitzot a legnagyobb magyar temetőnek is nevezik, mivel minden harmadik halott magyar zsidó vagy cigány volt. A magyarországi zsidóság tömeges deportálása az ország 1944. március 19-én történt német megszállása után kezdődött a vidéki zsidóság gettókba, majd lágerekbe hurcolásával, ahonnan csak mintegy tizedük tért vissza.

(MTI)