Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején sok nemzetiséghez tartozó emberek döntöttek úgy, hogy létrehoznak egy közös nemzetet a Kárpát-medencében. Rájuk emlékezve, és az általuk kijelölt utat követve ki kell mondani, hogy az egységes nemzet számunkra olyan érték, amiért szabadságunkban áll megtenni mindazt, amit a legjobbnak gondolunk – mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke reggel Érmihályfalván, az aradi vértanúkra és az ötvenhatos forradalom után kivégzett Sass Kálmán református lelkészre emlékező ünnepi istentiszteleten.
Az anyagi érdek hajszolásának, az önzésnek és a hatalomvágynak nincsenek vértanúi, mártírokat csak eszmék, értékek és közösségek teremtenek – emlékeztetett Orbán Viktor. A mártírokra emlékezve kifejtette: az igazság túlmutat az emberi életen, erőt vesz apátián, szétszórattatáson és példát mutat a mának, amiben az igazság követése ugyanúgy nem könnyű, mint ahogy nem volt az 1849-ben vagy 1956-ban.
A nehézségek azonban nem adnak felmentést senkinek – hangsúlyozta Orbán. Ha valaki e fontos érték híján vállalkozik közéleti szerepre, nem lehet más, mint hamis próféta vagy ügyeskedő politikus. Emlékeztetett Ravasz László püspök egykori szavaira, aki szerint előbb szeretni kell egy igazságot, csak utána lehet embereket mozgósítani, befolyásolni, vezetni az igazság által kijelölt irányba. Arról is szólt, hogy az értékek, a követésre választott igazság szabja meg, mikor, hogyan lehet szolgálni, és nem a napi érdekek. Így gondolták ezt az aradi vértanúk, de így látta a Maléter Pál bujtatása és a magyarság ügyének szolgálata miatt halálra ítélt Sass Kálmán is. Igazságért, eszméikért vállaltak mártírhalált, ami máig ható példa, s ami arra figyelmeztet, hogy a közös föld, hit, hagyományok, az egységes nemzet igazságát akkor is szolgálni kell, ha a feladat nehéz vagy lehetetlennek tűnik.
Az igét hirdető Tőkés László királyhágó-melléki református püspök úgy fogalmazott, az aradi vértanúk és az ötvenhatos mártírok holtukban is szabadabbak azoknál, aki vérüket vették. A kivégzett tábornokok az aradi golgotán saját magukon is diadalt vettek, mert a krisztusi passiót egy nemzet történetévé lényegítették át – mondta. Az októberi vértanúk a Kárpát-medence minden népéért éltek és haltak, csakúgy, mint a Sass Kálmánok, mártírhalálukkal részei lettek a magyarság ezeréves passiójának. A református püspök János evangéliumát idézte: „Arról ismertük meg a szeretetét, hogy ő az életét adta érettünk. Mi is kötelesek vagyunk életünket adni a mi atyánkfiaiért.”
Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az önzéstől, anyagi érdektől vezérelt mai kor nem terem mártírokat, a keresztény Európához tartozó magyarság azonban nem feledheti a szolidaritás, a sorsközösség, a hit és vér által megszentelt testvériség parancsát. A szabadságról szólva azt monda, az nem lehet a rossz megengedésének lehetősége, csak a jó választásának és vállalásának szabadsága.
A rendszerváltozás, a szabadság kivívásáért folytatott küzdelem 1989-es sorsfordulója óta eltelt 17 évről szólva a püspök azt mondta, hogy manapság olyan dolgokkal kell szembesülni, amikre akkor nem gondolt volna senki. Emlékeztetett arra, hogy az aradi hatóságok kitiltották őt Aradról, miközben Szekeres Imre honvédelmi miniszter vagy Malecanu szívesen látott vendégek. Egyre több helyütt kell azzal szembesülni, hogy hivatalos ünneplők szabják át a történelmet, aminek ékes példája, hogy az aradi vérmezőn ortodox templomot építenek, a vértanúk emlékművét a várpincéből egy diadalív árnyékába telepítik, Wass Albertet tömeggyilkosnak, Sass Kálmánt pedig köztörvényes bűnözőnek tekintik.
Tőkés László hangsúlyozta: a magyarságon belüli szolidaritás fájdalmas hiányát jelzi a 2004. december 5-i népszavazás, amikor az anyaország lakóinak többsége nem szavazta meg a kettős állampolgárságot. A népszavazási fiaskóval szembeállította az 1989-es és 1990-es bátor kiállást a romániai forradalom mellett.
Úgy fogalmazott: nem szabad hagyni, hogy a Jobbik Magyarország, ami 17 éve megnyilvánult, elaljasodjon abban a politikai széljárásban, ami mostanság járja. Figyelmeztetett: Krisztus parancsával szemben meghidegedett bennünk a szeretet, nemhogy életáldozatra, de egy krajcárnyi segítségre is alig számíthatnak egymástól a határ két oldalán lakó magyarok. A mártírok példáját szem előtt tartva összefogásra hívott fel, amivel győzelmet lehet aratni a közöny, az igazságtalanság és a széthúzás fölött.
Nagyváradon is emlékeztek
Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének jelenlétében kezdődött el szombaton Nagyváradon az aradi vértanúkra való október 6-i megemlékezés. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Egyesület által szervezett ünnepség az aradi vértanúk egyikének, Nagysándor József tábornoknak az emléktáblájánál vette kezdettét. Itt Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere mondott ünnepi beszédet. Az eseményen Tőkés László mellett részt vett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének vezetősége is. A Fidesz részéről Orbán Viktor és Németh Zsolt helyezett el koszorút.
A magyarság számára a XXI. században a szabadság és a függetlenség mindenek előtt nemzeti összetartozást, a nemzet egységét jelenti, azt, hogy minden lehetőséget kihasználunk a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítésért – jelentette ki Nagyváradon a Fidesz elnöke. Szacsvay Imrének, az Országgyűlés egykori jegyzőjének és az 1848-1849-es szabadságharc mártírjának nagyváradi szobra előtt tartott megemlékezésen mondott beszédében Orbán Viktor kifejtette, hogy a határok jelentősége és szerepe érezhetően csökken, s az elkövetkező években még inkább csökkeni fog. Beszéde végén kijelentette: az Európai Parlamentben is olyan embernek kellene képviselnie az erdélyi magyarokat, aki teljes szívvel hisz a magyar függetlenségben és szabadságban.
