A leleplezett alkalmazottat a radikális muszlim szervezet, a Muszlim Testvériség kémjeként azonosították, felfüggesztették és feljelentették. Sajtóinformációk szerint az érintett egyiptomi származású. Rajta keresztül titkos információk jutottak el a testvériséghez. Hetekig figyelték, majd egy alkotmányellenes csoporttal való találkozás után végül elfogták. Az osztrák belügyminisztérium ebben az esetben igyekezett megnyugtatni az embereket, pedig a radikális iszlám térnyerése veszélyes – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
A hírszerzés 2021-es átszervezése során bevezetett belső ellenőrzési mechanizmusok hatékonyak voltak, és jelentősen hozzájárultak a szabálytalanságok feltárásához – közölték, hozzátéve: a leleplezett alkalmazott nem férhetett hozzá hírszerzési információkhoz.
Azonban a magyarázat nem tudta elterelni a figyelmet arról, hogy az eset kínos helyzetbe sodorta a hatóságot, és kétségeket ébresztett annak működőképességét illetően.
A szervezetet 2021-ben hozták létre a 2020. november 2-i bécsi terrortámadás következményeként. Akkor a régi Szövetségi Alkotmányvédelmi és Terrorizmusellenes Hivatal heves kritikát kapott, mert elmulasztott figyelembe venni döntő fontosságú figyelmeztető jeleket. Karl Nehammer (ÖVP) belügyminiszter alatt újjáalakították az állambiztonsági szolgálatot, amelynek véget kellett vetnie a politikai befolyásolásnak, és helyre kellett állítania a bizalmat Ausztria biztonsági szervei iránt.
Ahelyett, hogy a növekvő iszlamista fenyegetésre koncentrált volna, a Biztonsági és Hírszerzési Igazgatóság (DSN) kezdetben elsősorban a koronavírus elleni tiltakozó csoportokra összpontosított – amit még az iszlamista körökben is gúnyos megjegyzésekkel fogadtak.
2023-ban egy DSN-tisztviselő névtelen interjúja felháborodást keltett: az interjúban azt követelte, hogy a hamis híreket büntessék, ami gyakorlatilag a szólásszabadság végét jelentette volna. A belügyminisztériumnak nyilvánosan cáfolnia kellett ezt. Ez kommunikációs katasztrófa volt, amely tovább erősítette a hatóság kompetenciájával kapcsolatos kétségeket.
A beépülés mint stratégia
A bécsi politológus, Nina Scholz is aggodalmát fejezi ki:
A radikális iszlám szervezetek beépülése az állami biztonsági szervekbe hatalmas kockázatot jelent a nemzeti és az európai biztonságra nézve
– mondta.
