A köztársasági elnök rámutatott, a közelmúlt hiteles megismerése azért is fontos, hogy Magyarország ne érzelmektől vezérelt, hanem megalapozott álláspontot képviseljen olyan fontos kérdésekben, mint a Benes-dekrétumokról szóló vita. A kitelepítettek sorsának, a kitelepítés politikai, gazdasági hátterének megértése pedig azért szükséges, hogy tisztán lássuk, mi vezetett az 1956-os forradalomhoz, ahhoz a történelmi eseményhez, ami megalapozta a mai Magyarországot. Ha a forradalom értékelésében valótlan állítások jelennek meg, azzal szemben a mi érzelmeinknek pontos történelmi tudásra kell támaszkodnia – hangsúlyozta.
Havas Szófia szocialista képviselő közelmúltban nyilvánosságra került, történelmet relativizálni kívánó mondataira utalva Sólyom László úgy fogalmazott: mivel a 12 hortobágyi munkatábor titkos volt, nem tudott róluk a közvélemény, így nem is terjesztettek róluk hazug magyarázatokat sem. Éppen ezért ez a múlt egyértelmű, nincs a forradalmat ellenforradalomnak tituláló verzió, itt nem merné senki azt mondani, hogy ahány ember, annyi Hortobágy. Ahhoz azonban, hogy ne is lehessen, az egykori telepeseknek ki kell lépni a nyilvánosság elé, és be kell lépniük a magyar történelembe –mondta, majd emékeztetett a hosszú hallgatás után a rendszerváltás előtt nyilvánosságra került tényekre, amelyekre először a Gulyás testvérek Törvénysértés nékül című filmje hívta fel a figyelmet.
Eszerint több mint nyolcezer embert, elsősorban a déli és a nyugati határvidékről származó családokat hurcoltak a Hortobágyra és kényszerítettek mezőgazdasági munkára embertelen körülmények között. Bűnük nem volt, elhurcolásuk a korabeli belügyminiszteri rendelet szerint belbiztonsági célokat szolgált, mert a létező szocializmus urai úgy gondolták, hogy veszélyt jelentenek a társadalomra. A háború végétől Nagy Imre miniszterelnökségéig, vagyis a táborok felszámolásáig aggastyántól a csecsemőig embertelen körülmények között éltek, s gyakran, a végtisztességet sem adhatták meg a távozóknak az életben maradott hozzátartozók.
Az egykori sorstársak által állított síremléknél tartott ünnepségen Jeszenszky Iván író bejelentette, csütörtökön eltemették azokat a csontokat, amelyek valószínűleg az ebesi munkatábor jeltelen sírjaiból származnak. A jelképes újratemetésére apostoli áldást küldött XVI. Benedek pápa – jelentette be Jeszenszky Iván író, akinek családját az ebesi munkatáborba hurcolták kényszermunkára.
