Sólyom: Itt nem lehet mondani, hogy ahány ember, annyi Hortobágy

Tudnunk kell, hogyan történt a magyarok kitelepítése Szlovákiából közvetlenül a hortobágyi táborok létrehozása előtt, megbízható tudásra van szükségünk a közelmúltról, a kommunista uralom kezdeti szakaszának jellegéről ahhoz, hogy biztosabban tájékozódjunk a mai konfliktusokban – mondta Sólyom László köztársasági elnök szombat délután, amikor az 1945 és 1953 között ártatlanul meghurcolt áldozatok emlékére állítottak síremléket az ebesi múzeumkertben. Havas Szófia 56-os forradalomról tett kijelentéseire utalva azt mondta, a munkatáborok helyszínén senki sem merné azt mondani, hogy ahány ember, annyi Hortobágy.

2007. 10. 13. 13:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A köztársasági elnök rámutatott, a közelmúlt hiteles megismerése azért is fontos, hogy Magyarország ne érzelmektől vezérelt, hanem megalapozott álláspontot képviseljen olyan fontos kérdésekben, mint a Benes-dekrétumokról szóló vita. A kitelepítettek sorsának, a kitelepítés politikai, gazdasági hátterének megértése pedig azért szükséges, hogy tisztán lássuk, mi vezetett az 1956-os forradalomhoz, ahhoz a történelmi eseményhez, ami megalapozta a mai Magyarországot. Ha a forradalom értékelésében valótlan állítások jelennek meg, azzal szemben a mi érzelmeinknek pontos történelmi tudásra kell támaszkodnia – hangsúlyozta.

Havas Szófia szocialista képviselő közelmúltban nyilvánosságra került, történelmet relativizálni kívánó mondataira utalva Sólyom László úgy fogalmazott: mivel a 12 hortobágyi munkatábor titkos volt, nem tudott róluk a közvélemény, így nem is terjesztettek róluk hazug magyarázatokat sem. Éppen ezért ez a múlt egyértelmű, nincs a forradalmat ellenforradalomnak tituláló verzió, itt nem merné senki azt mondani, hogy ahány ember, annyi Hortobágy. Ahhoz azonban, hogy ne is lehessen, az egykori telepeseknek ki kell lépni a nyilvánosság elé, és be kell lépniük a magyar történelembe –mondta, majd emékeztetett a hosszú hallgatás után a rendszerváltás előtt nyilvánosságra került tényekre, amelyekre először a Gulyás testvérek Törvénysértés nékül című filmje hívta fel a figyelmet.

Eszerint több mint nyolcezer embert, elsősorban a déli és a nyugati határvidékről származó családokat hurcoltak a Hortobágyra és kényszerítettek mezőgazdasági munkára embertelen körülmények között. Bűnük nem volt, elhurcolásuk a korabeli belügyminiszteri rendelet szerint belbiztonsági célokat szolgált, mert a létező szocializmus urai úgy gondolták, hogy veszélyt jelentenek a társadalomra. A háború végétől Nagy Imre miniszterelnökségéig, vagyis a táborok felszámolásáig aggastyántól a csecsemőig embertelen körülmények között éltek, s gyakran, a végtisztességet sem adhatták meg a távozóknak az életben maradott hozzátartozók.

Az egykori sorstársak által állított síremléknél tartott ünnepségen Jeszenszky Iván író bejelentette, csütörtökön eltemették azokat a csontokat, amelyek valószínűleg az ebesi munkatábor jeltelen sírjaiból származnak. A jelképes újratemetésére apostoli áldást küldött XVI. Benedek pápa – jelentette be Jeszenszky Iván író, akinek családját az ebesi munkatáborba hurcolták kényszermunkára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.