Az ingatlanbefektetési alapok az évtized elején jelentek meg a piacon, és sokáig jó befektetésnek bizonyultak: kényelmes hozamot biztosítottak, ráadásul az összeg bármikor könnyen hozzáférhető volt. Most azonban úgy tűnik, vége az idilli állapotnak: a befektetések jóval kevesebb hozamot eredményezhetnek. Közbejött ugyanis a világgazdasági válság. A jegybank felemelte alapkamatát, a kereskedelmi bankok pedig elkezdték kínálni akciós betétjeiket, akár 13 százalék éves kamatot is ígérve. Ez magasabb hozamot jelentett, mint amelyet az ingatlanalapok nyújtottak, így a befektetések elkezdtek az alapokból a betétek felé áramolni.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2008. november 7-én 10 napra felfüggesztette az ingatlanalapok működését. Tájékoztatásuk szerint azért, hogy megakadályozzák az alapokból történő túl nagy kiáramlást. Emellett a parlament megszavazott egy értékpapír-módosítási törvényt, amely azt írja elő, hogy az ingatlanalapból kilépni szándékozó befektetők csak 90 banki nap (ez közel négy hónapot jelent) letelte után juthatnak pénzükhöz.
Ennyiből is kiderül, hogy a kisbefektetők helyzete romlott: befektetéseik egyik fontos elemét – a gyors hozzáférést – ugyanis elvesztették, és azt sem lehet előre látni, hogy a 90 banki napos ügylet lejártakor milyen értékű lesz a kivett befektetés. Ebben az értelemben talán valóban nevezhetjük őket „károsultaknak”. Ám azt sem nehéz elképzelni, mi történt volna, ha egy esetleges elharapózó pánik hatására a kisbefektetők döntő része rohamozza meg pénzéért az ingatlanalapokat.
Az MNO érdeklődésére a PSZÁF arról tájékoztatott, hogy az alapok forgalmazásának 10 napos felfüggesztése a befektetők érdekében történt. „Az intézkedés célja, hogy ezen időtartam alatt az érintett intézmények a megtakarítók befektetéseinek védelme érdekében a befektetési jegy tulajdonosokat tájékoztassák befektetéseik természetéről, értékük várható alakulásáról és kockázataikról” – írta a felügyelet.
Binder István, a PSZÁF szóvivője kifejtette: az intézkedéssel azt szeretnék elérni, hogy amikor a befektetők visszatérnek a piacra, folyamatos legyen a forgalmazás. A befektetők ugyanis jelentős összegeket vettek ki az alapokból, mert időlegesen jobbak voltak a banki kamatok. Ám ha folytatódott volna az erőltetett kivét, az alapoknak kényszerértékesítéssel kellett volna megszabadulniuk ingatlanjaiktól, fizettek volna, amíg tudnak, majd „feltették volna kezüket”. Ennek következményeit pedig végső soron az ügyfelek viselték volna, hiszen egyetlen alap összeomlása is beláthatatlan következményekkel járna. A szóvivő mindehhez hozzátette: múltbeli tapasztalat, hogy az alapok teljesítménye normális időszakban eléri, sőt meghaladja a banki kamatokét. A jelenlegi válság elmúltával is minden bizonnyal ez a helyzet áll majd elő.
A kivárás az egyetlen fegyver
De mit tehetnek addig a pénzükért joggal aggódó kisbefektetők? Bármennyire is furcsának tűnhet első hallásra, a legjobb, ha türelmesen kivárnak – mondta Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára. „Ebben a helyzetben a stabilitás jelentené az egyetlen megoldást, de félő, hogy a pénzintézetek elveszíthetik a bizalmat” – tette hozzá.
A szakember – mint mondta, kivételesen – egyetért a PSZÁF intézkedésével, elmondása szerint az kényszerhelyzetből született és valóban a befektetők érdekeit védi. Példaként emlékeztetett a csak pár éve történt, hírhedt Baumag-botrányra: a szövetkezet összeomlásának egyik oka éppen az volt, hogy a piacon kialakult pánik miatt a betétesek tömegesen vették ki pénzüket, míg végül már nem volt mit kiváltani. „Az ingatlanpiaci alapok jó befektetésnek bizonyultak, ám senki nem látta előre a világgazdasági válságot” – mondta Lénárd Mariann.
A szakember úgy véli, a befektetők sajnos valószínűleg nem jutnak ahhoz a hozamhoz, amit vártak, ám ez még mindig jobb, mintha eltűnne a pénzük. A válság hatására a bankok iránti bizalom erősen megcsappant, a működésük további biztosítása érdekében viszont új betétekre volt szükségük. Ez indokolja a magas kamatot ígérő akciós betétek felbukkanását a piacon – véli a főtitkár.
De vajon meddig kell türelmesen várakozniuk a kisbefektetőknek arra, hogy a helyzet javuljon? Lénárd Mariann szerint az idő a bizalom függvénye – méghozzá fordított arányban. „Csak nyugalomra tudom inteni azokat, akik a pénzüket akár ingatlanalapokban, akár bankbetétekben tartják” – hangsúlyozta a főtitkár. Mint mondta, most is az a baj, hogy az ügyfelek nem elég tájékozottak. Ám jelen helyzetben a kivárás az egyetlen fegyver, amellyel elkerülhető a pénzügyi összeomlás.
origo.hu
Ukrajna halálos fegyvert vetett be, kitörhet a világháború
