Friss jelentés az orosz–ukrán háború állásáról + videó

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a héten tömeges rakéta- és dróntámadásokat hajtottak végre ukrán célpontok ellen, többek között hadiüzemekre és katonai létesítményekre. A hadijelentés nyolc település elfoglalásáról és több mint tízezer ukrán katona veszteségéről számolt be. Közben a lengyel bíróság elutasította egy, az Északi Áramlat felrobbantásával gyanúsított ukrán férfi kiadatását Németországnak, míg Ukrajna több régióját újabb orosz dróntámadások érték. Moszkva pedig ellenséges lépésnek nevezte, ha Kijev amerikai Tomahawk rakétákhoz jutna.

2025. 10. 18. 0:00
Evakuálás a frontvonaltól 6 kilométerre
Evakuálás a frontvonaltól 6 kilométerre Fotó: DMYTRO SMOLIENKO Forrás: NurPhoto
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az orosz védelmi tárca szerint egy tömeges és hét csoportos csapást mértek a hét folyamán az orosz fegyveres erők szárazföldi, légi és tengeri indítású, nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rakétákkal, valamint drónokkal ukrán hadiüzemekre, katonai célokra alkalmazott közlekedési és energetikai objektumokra, lőszerraktárakra, drónösszeszerelő üzemekre, valamint ukrán fegyveres alakulatok és külföldi „zsoldosok” által használt ideiglenes állomáshelyekre.

Orosz-ukrán háború – Képünk illusztráció
Orosz-ukrán háború – Képünk illusztráció Fotó: VIACHESLAV MADIIEVSKYI / NurPhoto

A hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők az október 11. és 17. közötti időszakban a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak törni, és összesen nyolc települést foglaltak el. A „különleges hadművelet” övezetében a jelentés szerint mintegy 10 685 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

 A tárca a megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel 97 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 36 irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 18 rakétáját, két Neptun nagy hatótávolságú, irányított rakétát, továbbá 1304 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. 

A Herszon megyei Oleskiben egy tízéves gyermek és két felnőtt életét vesztette, és a régióban 23 település mintegy 16 és fél ezer lakosa maradt áram nélkül.

Az orosz külügyminisztérium pénteken azzal a követeléssel fordult nemzetközi szervezetekhez, köztük az UNESCO főigazgatójához, az EBESZ médiaszabadságért felelős képviselőjéhez és az ENSZ emberi jogi főbiztosához, hogy haladéktalanul ítéljék el a RIA Novosztyi orosz hírügynökség haditudósítója, Ivan Zujev megölését, és hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló eset. Zujev csütörtökön Zaporizzsja megyében vesztette életét, miközben újságírói munkáját végezte, kollégája, Jurij Vojtkevics pedig ugyanott súlyosan megsebesült.

A lengyel bíróság elutasította az Északi Áramlat felrobbantásával gyanúsított ukrán férfi kiadatását

Az ítélet nem jogerős, három napon belül fellebbezés nyújtható be ellene. Volodimir Z. ukrán állampolgárt Németország azzal gyanúsítja, hogy 2022-ben búvárként részt vett az Északi Áramlat felrobbantásában. A férfit szeptember végén vették őrizetbe Lengyelországban, és október elején 40 napos előzetes letartóztatásba helyezték.

A hatósági eljárás során Volodimir Z. azt állította, hogy nem vett részt az akcióban, a robbantás idején Ukrajnában volt.

Dariusz Lubowski, az ítéletet ismertető bíró hangsúlyozta: az eljárás tárgya nem annak megállapítása volt, hogy a gyanúsított elkövette-e a német fél által terhére felrótt bűncselekményt, hanem csak az, hogy a tett alapjául szolgálhat-e az európai elfogatóparancs végrehajtásának. A lengyel bíróságnak nem áll rendelkezésére semmilyen bizonyító anyag, mivel a német fél „csak nagyon általános információkat” továbbított róla Varsónak – jegyezte meg a bíró.

Lubowski utalást tett az igazságos önvédelmi háború jogi koncepciójára, és úgy fogalmazott: a gyanú a 2014 óta Oroszország által Ukrajna ellen folytatott „véres és népirtó háborúval” függ össze. Amennyiben Volodimir Z. részt vett volna a szabotázsban, 

nem követett volna el bűncselekményt az igazságos, Ukrajna védelmében folytatott háború keretében

– vélekedett Lubowski. Emellett a német államnak az Északi Áramlat ügyében nincs jogosultsága semmilyen fizikai személy elleni vádemelésre, és nem volt jogosult arra, hogy az európai elfogatóparancs kiadásakor az európai uniós jogra hivatkozzon – jelentette ki a bíró. Egyebek mellett azzal érvelt, hogy a szabotázs nemzetközi vizeken történt, és az Északi Áramlat-1 esetében Oroszország a többségi, az Északi Áramlat-2 esetében pedig a kizárólagos tulajdonos, nem pedig Németország.

A német hatóságok szerint egy csoport 2022 szeptemberében a németországi Rostockból a dániai Bornholm sziget közelébe hajózott, távolról irányítható robbanószerkezeteket helyezett el a tenger mélyén futó gázvezetékpárokon, majd működésbe hozta őket. A négy szál közül három megrongálódott a robbanásoktól.

Az ügyben az olasz hatóságok már augusztusban őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárságú férfit, Szerhij Kuznyecovot. Egy bolognai fellebbviteli bíróság szeptember közepén úgy döntött, hogy ki kell őt adni Németországnak, szerdán viszont az olasz legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte a bíróság végzését, és az ügyet újbóli tárgyalásra küldte.

Donald Tusk lengyel kormányfő a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy nem az Északi Áramlat felrobbantása okozott problémát Európának, hanem az, hogy a földgázvezeték egyáltalán megépült. Arra is kitért, hogy hazájának nem állna érdekében kiadni Németországnak Volodimir Z.-t, de erről végső soron a bíróság fog dönteni. Pénteken Tusk az X-en „helyesnek” nevezte a bírósági döntést. 

Az ügy le van zárva

– tette hozzá a kormányfő.

Kiterjedt orosz dróntámadás érte Ukrajnát

Az ukrán energetikai minisztérium arról tájékoztatott, hogy az éjjel az orosz hadsereg csapást mért Dnyipropetrovszk, Kirovohrad, Szumi és Donyeck megye energetikai létesítményeire. 

A helyreállítási munkálatok folyamatban vannak, az energetikai szakemberek folyamatosan dolgoznak annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban biztosítsák az áramellátást

– emelte ki a tárca közleményében. A minisztérium arra kérte a lakosságot, hogy a nap folyamán – különösen a reggeli és esti csúcsidőszakban – „észszerűen használják” az elektromos áramot. Az észak-ukrajnai Csernyihiv városában péntek délelőtt orosz dróntámadás érte a vasutat, egy mozdonyvezető megsebesült – közölte a megyei ügyészi hivatal.

Az ukrán vezérkar arról is jelentést tett, hogy az orosz fegyveres erők lelőtték saját vadászgépeik egyikét, egy Szu-30SZM típusút a Krím félsziget fölött. 

Az ukrán haditengerészet felderítése rádiólehallgatásból információt szerzett arról, hogy a megszálló oroszok Szu-30SZM típusú repülőgépének mindkét hajtóműve kigyulladt, és a személyzet katapultált. A gép az orosz megszállás alatti Krími Autonóm Köztársaság nyugati-északnyugati részén hajtott végre harci feladatot

– áll a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményben. Az ukrán vezérkar feltételezése szerint az oroszok egy dróntámadást próbáltak visszaverni légvédelmi eszközökkel, de a saját gépüket találták el. A kijevi katonai vezetés egy másik közleményében azt írta, hogy meglátása szerint jelentősen növelné Oroszország rákényszerítésének esélyét a háború befejezésére és az igazságos béke megteremtésére az, ha Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket biztosítanának Ukrajnának.

A vezérkar szerint az ukrán csapatok megállították az orosz erők tavaszi-nyári offenzíváját, és egyes frontszakaszokon ukrán ellentámadó műveleteket hajtanak végre.

Az ellenség csekély előrenyomulásaiért súlyos veszteségekkel fizet: csupán szeptemberben mintegy 29 ezer megszálló esett el vagy tűnt el, továbbá 70 harckocsi, 65 páncélozott harcjármű, több mint 1050 tüzérségi rendszer, 6 rakéta-sorozatvető és más technikai eszköz semmisült vagy rongálódott meg. Az év eleje óta 2060 ellenséges katonát ejtettünk foglyul

– áll a közleményben. A vezérkar hozzátette, hogy az év eleje óta az ukrán erők sikeres csapásokat mértek 45 oroszországi üzemanyag-előállító, valamint energetikai és hadiipari létesítményre. „Ennek következményeként az üzemanyag- és kenőanyag-termelés összvolumene Oroszországban mintegy 25 százalékkal csökkent. A finomított olajtermékek exportjának csökkenése naponta több mint 46 millió dollár veszteséget okoz az agresszor országnak” – írta a vezérkar.

Moszkva ellenséges lépésként fogja értékelni, ha Kijev Tomahawk rakétákat kap

Oroszország ellenségesnek fogja értelmezni ezt a lépést, ha megvalósul... Ez jelentősen növeli a biztonsági kockázatokat nemcsak Európában, hanem az egész világon

– mondta. 

A kontinens biztonsági kilátásaival kapcsolatban Nariskin kijelentette: „Látható, hogy Európában globális háborúspárt működik, amely nem akarja a tartós és igazságos béke megteremtését az európai kontinensen, mindenki számára egyenlő és oszthatatlan biztonsággal, amelyhez Oroszország ragaszkodik”.

Nariskin azt állította, hogy számos nyugati országnak, elsősorban a NATO európai szárnyának továbbra is az a célja, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra. Azzal vádolta a Nyugatot, hogy meg akarja akadályozni, hogy a (több szovjet utódállamot tömörítő) Független Államok Közössége önálló erőközpontként léphessen fel.

Borítókép: Evakuálás a frontvonaltól 6 kilométerre (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.