Az orosz védelmi tárca szerint egy tömeges és hét csoportos csapást mértek a hét folyamán az orosz fegyveres erők szárazföldi, légi és tengeri indítású, nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rakétákkal, valamint drónokkal ukrán hadiüzemekre, katonai célokra alkalmazott közlekedési és energetikai objektumokra, lőszerraktárakra, drónösszeszerelő üzemekre, valamint ukrán fegyveres alakulatok és külföldi „zsoldosok” által használt ideiglenes állomáshelyekre.

A hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők az október 11. és 17. közötti időszakban a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak törni, és összesen nyolc települést foglaltak el. A „különleges hadművelet” övezetében a jelentés szerint mintegy 10 685 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A tárca a megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel 97 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 36 irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 18 rakétáját, két Neptun nagy hatótávolságú, irányított rakétát, továbbá 1304 repülőgép típusú drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A Herszon megyei Oleskiben egy tízéves gyermek és két felnőtt életét vesztette, és a régióban 23 település mintegy 16 és fél ezer lakosa maradt áram nélkül.
Az orosz külügyminisztérium pénteken azzal a követeléssel fordult nemzetközi szervezetekhez, köztük az UNESCO főigazgatójához, az EBESZ médiaszabadságért felelős képviselőjéhez és az ENSZ emberi jogi főbiztosához, hogy haladéktalanul ítéljék el a RIA Novosztyi orosz hírügynökség haditudósítója, Ivan Zujev megölését, és hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló eset. Zujev csütörtökön Zaporizzsja megyében vesztette életét, miközben újságírói munkáját végezte, kollégája, Jurij Vojtkevics pedig ugyanott súlyosan megsebesült.
A lengyel bíróság elutasította az Északi Áramlat felrobbantásával gyanúsított ukrán férfi kiadatását
Az ítélet nem jogerős, három napon belül fellebbezés nyújtható be ellene. Volodimir Z. ukrán állampolgárt Németország azzal gyanúsítja, hogy 2022-ben búvárként részt vett az Északi Áramlat felrobbantásában. A férfit szeptember végén vették őrizetbe Lengyelországban, és október elején 40 napos előzetes letartóztatásba helyezték.
A hatósági eljárás során Volodimir Z. azt állította, hogy nem vett részt az akcióban, a robbantás idején Ukrajnában volt.
Dariusz Lubowski, az ítéletet ismertető bíró hangsúlyozta: az eljárás tárgya nem annak megállapítása volt, hogy a gyanúsított elkövette-e a német fél által terhére felrótt bűncselekményt, hanem csak az, hogy a tett alapjául szolgálhat-e az európai elfogatóparancs végrehajtásának. A lengyel bíróságnak nem áll rendelkezésére semmilyen bizonyító anyag, mivel a német fél „csak nagyon általános információkat” továbbított róla Varsónak – jegyezte meg a bíró.