Visszafogják az állami kiadásokat Szerbiában?

Szerbiában az állami kiadások jelentős visszafogására van szükség ahhoz, hogy az ország gazdasági helyzete javuljon – figyelmeztetett szombaton Radovan Jelasic, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója.

A szakember a Danas című újságnak írt cikkében leszögezte: középtávon sem tartható fenn az a modell, amelyen eddig Szerbia és több környező ország makroökonómiai egyensúlya alapult, vagyis a túlzott kiadások privatizációs bevételekből és külföldi hitelekből történő fedezése. Kemény, népszerűtlen intézkedésekre van szükség – minél előbb, mert elkerülhetetlenek, s ahogy múlik az idő, úgy válnak egyre szigorúbbakká.

Radovan Jelasic szerint Szerbia a privatizációból korábban szerzett bevételeket már elköltötte, a külföldi pénzszerzés lehetőségei pedig beszűkültek. Egyrészt azért, mert az idegen befektetők étvágya jelentősen megcsappant, másrészt drasztikusan megnőttek a hitelkamatok.

A gazdasági stagnálás miatt a költségvetés bevételei is csökkentek, s hogy a helyzet még rosszabb legyen, az államra nehezedő, a kiadások növelése irányába ható nyomás egyre nagyobb. Folyamatosan erősödnek a szubvenciókra, állami pénzgaranciákra, nagyobb nyugdíjakra, bérekre vonatkozó követelések – figyelmeztetett a bankelnök.

Ezzel kapcsolatban megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a jelenlegi kormánykoalíció egyik tagjának, a nyugdíjasok pártjának fő célja az idősek anyagi érdekeinek védelme, s a kormány csak úgy jöhetett létre, hogy megígérte a nyugdíjak 10 százalékos azonnali emelését, valamint a nyugdíjaknak az átlagkereset 70 százalékára növelését.

Ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleg deficitjét – amely a GDP 16,1 százaléka – finanszírozni lehessen, Szerbiának 2009-ben mintegy 1,7 milliárd euró közvetlen külföldi beruházásra s a már meglévő 3,6 milliárdon felül 3,9 milliárd euró hitelre lenne szüksége a bankelnök szerint. A beruházások kívánt nagyságát Radovan Jelasic nyilván az egyre csökkenő számú külföldi befektetési ajánlatok ismeretében szabta meg.

Mint a Danasnak írta, a beáramló pénz és a kiadások közti különbséget a devizatartalékból kellene fedezni, amely egyre csökken, de az utóbbi napok hírei szerint még nem kell aggódni miatta, mert (tavalyi árakon számolva) Szerbia hat hónapi behozatalát képes fedezni. A jelenleg 8,1 milliárdos tartalék fogyatkozásához nagyban hozzájárul a szerb valuta, a dinár védelme. A Szerb Nemzeti Bank csak az idén 254 millió eurót költött arra, hogy óvja a dinárt, amelynek értéke mintegy 30 százalékkal csökkent az elmúlt fél évben.

(MTI)