Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Ralf Beste Steinmeier bagdadi látogatásával jelzi a politikai fordulatot című cikkében elemzi a berlini kormány Irak-felfogásának átalakulását. Meglepő csak az időpont kiválasztása volt: kedden Frank-Walter Steinmeier (SPD) külügyminiszter megérkezett a bagdadi nemzetközi repülőtérre. Azt, hogy az SPD kancellárjelöltje látogatást kíván tenni a világ legveszélyesebbnek számító fővárosában, már novemberben jelezte. Az utazás elsődleges célja az iraki háborúval kapcsolatos német–amerikai vita befejezése. Bár Bagdad már nem olyan brutális, mint az amerikaiak eredményes stratégiaváltása előtt – még a Bush-kormány idejében sikerült a mindent elborító erőszakot a helyi vezetőkkel megkötött szövetség következtében csökkenteni.
Ennek ellenére Bagdad rendkívül veszélyes hely, vélhetően legalább annyira, mint Kabul. Biztonsági okokból a külügyminisztérium az utolsó pillanatig titokban tartotta a látogatás időpontját. Ezzel szemben Steinmeier látogatása üzenetértékű volt, s ezért alaposan megszervezték. Steinmeier 2003-ban a német iraki részvétel egyik legjelentősebb ellenzője volt. Most ezt a fejezetet kívánja tüntetőleg lezárni. Addig, amíg George W. Bush elnök volt, Steinmeier efféle gesztusa elképzelhetetlen lett volna. Amikor Michael Glos (CSU) akkori gazdasági miniszter tavaly nyáron Bagdadba utazott, akkor még a külügyminiszter megpróbálta erről lebeszélni. De Obama hivatalba lépése óta minden megváltozott, így a Bagdaddal kapcsolatos németországi politika is. Jelenleg a „német–amerikai kapcsolatok újrakezdéséről” beszélnek a berlini külügyminisztériumban. Az utazás üzenete, hogy Berlin a „legjobb partnerek egyike” Bagdad számára. Steinmeier két napot tölt Irakban, ez is Berlin új aktivitásának a jele.
A külügyminiszter találkozott Dzsalal Talabani elnökkel és Núri al-Máliki miniszterelnökkel. Az iraki kormányfő berlini szemszögből megőrizte pozícióit: al-Máliki pártja a közelmúltban megrendezett regionális választásokon inkább kiépítette hatalmát. Ráadásul sikerült a miniszterelnöknek az amerikaiakkal kialkudott csapatkivonási tárgyalásokkal az egységeik gyorsabb távozásáról megállapodni. Steinmeier továbbra is a német gazdaság „ajtónyitója” kíván lenni – ahogy magát könnyedén nevezi. A megsemmisült ország újjáépítésében a német vállalkozások is szeretnének részt venni, különösen az egészségügyben, az autóiparban vagy az energiaiparban. A külügyminiszter szeretne Bagdadban a német gazdaság számára szolgáltatási irodát nyitni. Azok a németek, akik Bagdadban üzletelnek, még egy ideig kivételnek fognak számítani. A vállalkozások a jövőben is többnyire helyi munkatársakkal lesznek kénytelenek dolgozni. Túl magas a kockázata annak, hogy az iraki fővárosban valakit elrabolhatnak, vagy az életét veszélyeztethetik. Éppen ezért még mindig életben van a külügyminisztérium utazási figyelmeztetése. Ez természetesen nem vonatkozik a miniszterre.
Die Presse (DiePresse.com)
A konzervatív osztrák napilap A külföldiek kizárása egészen 2013-ig megmarad című cikkében ismerteti a bécsi kormány döntését a munkaerő-piaci korlátozások fenntartásáról. Az osztrák szocialisták (SPÖ) és a néppártiak (ÖVP) szeretnék a 2004-ben belépett tagállamok állampolgárainak esetében továbbra is korlátozni a munkavállalási lehetőségeket. Kedden a kormány úgy döntött, hogy a teljes, hétéves átmeneti szabályozást igénybe veszi. A döntést ennek értelmében már februárban bejelentik, pedig Bécsnek április végéig lett volna ideje ezt a bejelentést megtenni.
A kormány továbbra is a féken marad. Werner Faymann (SPÖ) kancellár már korábban kijelentette, hogy Románia és Bulgária esetében is élni kíván a teljes átmeneti időszak nyújtotta lehetőségekkel, így esetükben is fenntartja a korlátozást egészen 2013-ig: „Ezt mai tudásunk szerint igénybe fogjuk venni”. Ausztriának az EU felé ezt a döntését meg kell indokolnia. Az EU már tavaly ősszel hangsúlyozta: ehhez szükséges annak bizonyítása, hogy a munkaerőpiac megnyitása jelentős zavarokat okozna. A bécsi kormány véleménye szerint a korlátlan piacnyitás következtében jelentősen megemelkedne a munkanélküliség. Faymann szerint ez a döntés további 40 000–80 000 munkanélkülit jelentene: „Ez nem lehet közömbös számunkra. Ezentúl továbbra is létezik a jelentős bérkülönbség a régi és új uniós tagállamok között. A piac megnyitását tervezzük tudósok, ápolók tekintetében és további 67 hiányszakmában.” Reinhold Mitterlehner (ÖVP) ugyan elfogadja a javaslatot, de némi hasfájással. Ambivalensen látja a döntéseket, és aggódik a szakemberhiány miatt. A szakemberek hiánylistáját ezért rendszeresen felülvizsgálják majd.
