Magyar sikerként értékelték az esztergomi találkozót

Az elmúlt félév legnagyobb külpolitikai sikereként értékelték a magyar külügyi bizottság tagjai a szerdai magyar–szlovák társbizottságok közös esztergomi ülését, amelyen több alapvető magyar kérdésben is – az elmúlt évek halovány külügyi érdekérvényesítése ellenére – elmozdultunk a holtpontról.

Történt mindez annak ellenére, hogy a kormányzat tervezett, a választások előttre időzített nagyköveti kinevezéseit élesen bíráló Fidesz felszólítása miatt a külügyi bizottság MSZP-s tagjai kedden még Németh Zsolt fideszes bizottsági elnök lemondását követelték. A közel kétórás közös ülésen azonban a magyar bizottságnak olyan kérdésekben sikerült előrelépést elérnie, mint a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának (KMKF) megítélése. A szlovák fél az ülésen ugyanis nem látott politikai akadályt a szervezet működésében. Mint Borisz Zala, a pozsonyi bizottság elnöke elmondta, Szlovákiának csak jogi aggályai vannak a KMKF működésével. Ezt pedig az a magyar országgyűlési határozat okozza, amely „intézményként” határozza meg a hazai és határontúli – saját országuk parlamentjeiben képviselői tisztséget viselő – magyar kisebbségi politikusokat is tömörítő informális, tanácskozó testületet.

A megbeszélésen részt vevő Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke lapunknak ugyanakkor elmondta, a Pozsony által emlegetett jogi kifogások – amelyekről elemzést is készítettek – igen gyenge lábakon állnak. A magyar és szlovák képviselők abban is megegyeztek, hogy a két bizottság ezt követően évente legalább egy-két alkalommal találkozik majd, és bizonyos esetekben, akár az egyik fél kérésére rendkívüli tanácskozásra is összegyűlhetnek.

A kétórás megbeszélésen döntés született arról, hogy a két bizottság egy úgynevezett problémakatalógust állít össze a felmerült kérdések megoldása érdekében. A pontos időhöz nem kötött megoldási tervek, problémafelvetések tartalmazni fogják a Szlovákiában élő magyar kisebbségek legégetőbb gondjait – így a tankönyvek magyar nyelvhasználatát, a nem szlovák nemzeti jelképek belföldi rendezvényeken való betiltásának feloldási lehetőségét, a magyar nyelvű Pátria rádió körül kialakult problémák megoldását és a KMKF-et elítélő egyoldalú szlovák parlamenti határozat felülvizsgálatát. A felek megegyeztek abban is, hogy a gazdasági válságra való tekintettel felszólítják mindkét kormányt, ne vonjanak el pénzügyi forrásokat a kisebbségektől.

Az ülés utáni sajtótájékoztatón a tavaly novemberi Dunaszerdahelyen történt eseményekkel kapcsolatos kérdésünkre válaszolva Németh Zsolt arról is beszélt, hogy bizonyos esetekben továbbra sem közeledtek az álláspontok. A DAC–Slovan mérkőzésen történt magyar állampolgárokkal és szlovákiai magyar kisebbségiekkel szembeni rendőri brutalitást Magyarország még mindig túlzott fellépésként értékeli, míg Borisz Zala a szélsőségekkel szembeni, nem etnikai alapú intézkedésként értékelte. Csáky Pál az ülés után ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, a szlovák belügyminisztériumnak – az elmúlt hónapok hallgatásából ítélve – biztos, hogy nincs olyan bizonyítéka, amellyel igazolná e fellépés brutalitásának jogosságát. Az MKP vezetője minimum bocsánatkérést, vagy a felelősséget vállalva és a következtetéseket levonva a szlovák országos rendőrkapitány, illetve Robert Kalinák belügyminiszter lemondását tartaná méltányosnak.

Németh Zsolt szerint a két bizottság abban is megállapodott, hogy közös üléseik alkalmával nemcsak a két ország problémáival, közös kétoldalú kapcsolataival foglalkoznak majd, hanem uniós tagállamokként szót ejtenek a keleti szomszédságpolitikáról, valamint a Nyugat-Balkán uniós integrációjának lehetőségeiről. A fideszes politikus emellett fontosnak tartja, hogy az orosz-ukrán gázvita nyomán kialakult energiaügyi krízis miatt megbeszéléseket folytassanak a térség energiabiztonságáról is.