Ukrajna rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe került: a háború elhúzódása miatt hatalmasra nőttek a védelmi és újjáépítési kiadások, ami komoly nyomást helyez az állami költségvetésre. A kijevi vezetés gazdasági stabilitásának megőrzéséhez új IMF-programra és az EU, valamint a G7-ek által javasolt, 140 milliárd eurós „jóvátételi hitelre” lenne szükség.
A konstrukció kamatmentes, és csak akkor kellene törleszteni, ha megérkeznek az orosz jóvátételi kifizetések – de továbbra is kérdéses, végső soron ki állja majd a számlát.
A brüsszeli elképzelés tehát a rossz állapotban lévő európai gazdaságokra hárítaná Ukrajna fenntartásának terheit.
Ukrajnából diktálják az EU új védelmi stratégiáját
A Szuverenitásvédelmi Hivatal friss jelentése szerint már Ukrajnából érkeznek az utasítások Brüsszelbe. A beszámoló szerint
Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete és az ukrán hadsereg volt főparancsnoka nyílt levélben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy „állítsa harckészültségbe az Uniót”.
A levél után egy héten belül megszületett a válasz: október 16-án az Európai Bizottság kihirdette a Készenléti ütemterv 2030 című dokumentumot, amelynek célja, hogy az EU „hadi üzemmódba” kapcsoljon, és akár közvetlen katonai segítséget is nyújthasson Ukrajnának öt éven belül.
Zaluzsnij korábban úgy fogalmazott: „Európa szívében zajlik a háború, és az uniós vezetőknek népszerűtlen intézkedéseket kell meghozniuk a kontinens védelméért.”
A diplomata szerint ezek a lépések rontják az európai polgárok életszínvonalát, de „elkerülhetetlenek” ahhoz, hogy az EU szembeszálljon Moszkvával.
Erőszak és fenyegetés Tusk Lengyelországában
Miközben Brüsszel a háború kiterjesztéséről és az újabb hitelekről dönt, Donald Tusk lengyel miniszterelnök újabb botrányt kavart: nyíltan kijelentette, hogy politikai ellenfeleit börtönben vagy száműzetésben szeretné látni. A Magyar Péter egyik szövetségesének számító Tusk kijelentéseit Brüsszel szótlanul tűri, miközben a lengyel belpolitika egyre inkább az agresszió és a megfélemlítés eszközeire épül.
