A 2008 szeptemberétől világméretűvé váló pénzügyi válság reálgazdaságot érintő hatásai az év utolsó negyedévében mind erőteljesebben nyilvánultak meg, ami a belső és külső kereslet jelentős mérséklődésében, az értékesítési problémák miatti termeléscsökkenésben, a mérséklődő fogyasztásban és beruházásokban, a munkanélküliség emelkedésében és az infláció lassulásában is megnyilvánult.
A magyar gazdaság 2007. évi – a megelőző évekhez képest lényegesen lassúbb – 1,1 százalékos növekedése után 2008 első fél évében élénkülést mutatott, amit a nemzetközi gazdasági fejlemények, azon belül is elsősorban fő gazdasági partnereink helyzetének kedvezőtlen alakulása tört meg. A bruttó hazai termék (GDP) I. félévi 2 százalék körüli növekedése után a III. negyedévi bővülés 0,8 százalékra mérséklődött, s az év utolsó negyedévében 2,3 százalékos csökkenés következett be az előző év azonos időszakához képest. A magyar gazdaság teljesítménye 2008-ban 0,5 százalékkal emelkedett.
Kevesebbet költ a lakosság
A GDP felhasználási oldalát tekintve a háztartások végső fogyasztásának volumene 2008 egészét tekintve lényegében stagnálást mutat, ami az első három negyedév mérsékelt ütemű bővülésének és az utolsó negyedév 3,3 százalékos csökkenésének az eredménye. A lakosság saját kiadásai 0,7 százalékkal mérséklődtek, míg a kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene – a 2007. évi 12 százalékos csökkenés után – tavaly 2,9 százalékkal nőtt. A nonprofit intézményektől kapott, háztartásokat segítő természetbeni juttatások volumene harmadik éve csökken, 2008-ban ennek mértéke 2,8 százalék volt. A közösségi (kormányzati) fogyasztás volumene 2,1 százalékkal – a 2007. évihez hasonló ütemben – csökkent. Ezen belül az I. negyedévi 4,1 százalékos bővülést a következő két negyedévben stagnálás, majd az utolsó negyedévben közel 10 százalékos visszaesés követte.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene a 2007. évi 1,5 százalékos emelkedés után 2008-ban 2,6 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás döntő részét kitevő beruházások volumene 3,0 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Valamennyi jelentősebb súlyt képviselő ágazat beruházási teljesítménye csökkent: a feldolgozóiparé az előző évi magas bázissal összefüggésben 3,6 százalékkal, a szállítási ágazatban jellemzően az állami megrendelésen alapuló útépítések csökkenése miatt 6,0 százalékkal, a lakásépítéseket is magában foglaló ingatlanügyleteké 1,5 százalékkal. A legnagyobb ütemben a csekély súlyú mezőgazdaság fejlesztései emelkedtek (24 százalék), míg a legnagyobb csökkenést a nem piaci szolgáltatások (közigazgatás, oktatás, egészségügy), valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások szenvedték el.
A fogyasztási és felhalmozási tételek összegeként adódó belföldi felhasználás volumene lényegében stagnálást mutat (-0,1 százalék). A GDP növekedése a felhasználás oldaláról kizárólag a továbbra is fennálló nettó exportpozíciónknak volt köszönhető. A nemzeti számlák szerinti (termék- és szolgáltatás-külkereskedelmet együttesen számba vevő) adatok szerint a négy éve tartó, többnyire két számjegyű növekedés után 2008-ban a kivitel volumene 4,6 százalékkal, a behozatalé 4,0 százalékkal emelkedett az előző évhez mérten.
Visszaesett az export
Az éven belül negyedévről negyedévre lassult a növekedés üteme, sőt a IV. negyedévben mindkét oldalon 8 százalék körüli visszaesés következett be. A külkereskedelmi termékforgalom részletes adatai szerint múlt év decemberében a kivitel és a behozatal volumene, az előzetes értékadatokhoz hasonlóan, az október–novemberinél is nagyobb mértékben (13, illetve 17 százalékkal) csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Múlt év elején a forgalom volumene még dinamikusan bővült, később növekedési üteme mérséklődött, majd a IV. negyedévben egyre jobban elmaradt az előző évitől. Mindennek eredményeként a 2008. évi kivitel és behozatal egyaránt 3–3 százalékkal haladta meg az előző évit (amikor az export 16 százalékkal, az import 12 százalékkal bővült). A külkereskedelem forintban mért árszínvonalát a devizaárak mellett a forint árfolyama is befolyásolja.
A múlt év átlagában a forint a főbb devizákhoz képest 1 százalékkal felértékelődött, ezen belül azonban decemberben 5–6 százalékos leértékelődés történt. Az év egészében a behozatali forintárak 2,1 százalékkal, a kiviteliek 0,4 százalékkal nőttek, ami 1,7 százalékos cserearány-veszteséget jelentett. A volumenfolyamatok és az árváltozások eredményeként az áruforgalmi egyenleg az előző évihez hasonló, azt csak kissé meghaladó behozatali többlettel zárult. A 159 millió eurós passzívum egyensúlyközeli állapotot jelez, az éves export 0,2 százalékát tette ki. Termelési oldalról a gazdaság legfőbb dinamizáló tényezője 2008-ban a mezőgazdaság volt, teljesítménye 43 százalékkal emelkedett. A kiemelkedő növekedés hátterében az előző évek teljesítményének alacsony szintje, valamint a kedvező időjárási körülmények álltak.
A másik két árutermelő ágazat hozzáadott értéke nem érte el az egy évvel korábbit. Az exportra támaszkodó ipari teljesítmény a nemzetközi konjunktúra romlása következtében a II. fél évben oly mértékben csökkent, hogy azt az első félévi emelkedés sem tudta ellensúlyozni. Az építőiparban a 2007. évinél kisebb mértékű, 5,1 százalékos csökkenés következett be. Az éven belül az első három negyedévet csökkenés, az utolsó negyedévet 2,7 százalékos bővülés jellemezte. A jelentősebb szolgáltató ágak közül a legnagyobb visszaesést (2,3 százalék) a pénzügyi ágazatok szenvedték el.
A háztartások visszafogott fogyasztása a kereskedelmi ágazatokban is nyomon követhető, teljesítményük éves szinten 2,1 százalékkal, az utolsó negyedévben 5,2 százalékkal csökkent. Az ipar visszaesése a szállítási ágazatokat is negatívan érintette, hozzáadott értékük 2008 egészében lényegében az egy évvel korábbi szintet érte el, de az utolsó két negyedévben már csökkenés figyelhető meg. A jellemzően államilag finanszírozott szolgáltatások hozzáadott értékének volumene 0,7 százalékkal emelkedett. 2009 januárjában a rendelkezésre álló adatok a legtöbb területen a múlt év végén kibontakozó folyamatok további érvényesülését mutatják.
Zuhan az ipari termelés
Az ipari bruttó termelés az év első hónapjában a múlt év decemberihez hasonlóan igen nagy mértékben, 22,9 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. A csökkenés továbbra is a feldolgozóipart érintette. Két alág kivételével minden feldolgozóipari ágazatban csökkent a termelés volumene, amit főként a külpiaci megrendelések és eladások visszaesése eredményezett. Az export visszaesése, a külső piacokra termelő vállalkozások hazai beszállítóinak csökkenő megrendelései révén mérséklően hatott a belföldi értékesítésre is. A hazai ellátáshoz szorosabban kapcsolódó területeken a termelés és a belföldi értékesítés nőtt (energetikai ágazatok, gyógyszergyártás), vagy az átlagosnál kevésbé csökkent (élelmiszeripar).
A nagyobb ágazatok közül a kokszgyártás, a kőolaj-feldolgozás volumene 27 százalékkal, a gyógyszergyártás 10,7 százalékkal nőtt. A kis súlyt képviselő bányászat termelése, főként a kőolaj- és földgázkitermelés jelentős növekedésének köszönhetően 22 százalékkal, az energiaipar termelésének volumene 2,2 százalékkal emelkedett. Négy nagy ágazat (köztük a jármű, a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék) termelése 31–42 százalékkal, további négyé 20–30 százalék közötti mértékben maradt el a tavalyitól. Kisebb volt a gép-, berendezésgyártás (13 százalék), valamint az élelmiszeripar (7 százalék) termelési volumenének visszaesése. Az ipari exportértékesítés volumene 2009 januárjában 29 százalékkal csökkent az előző év januárjához képest.
A feldolgozóiparon belül – az egyéb feldolgozóipart kivéve – mindegyikben csökkent a külpiaci értékesítés. Az értékesítés közel egyharmadát adó számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártás volumene 31 százalékkal, az export egyötödét képviselő járműgyártásé pedig 39 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Az átlagosnál nagyobb volt a visszaesés a vegyi anyag (35 százalék), valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában (40 százalék) is. Az ipar belföldi értékesítése januárban 5 százalékkal maradt el a 2008. januáritól. Nagyarányú (30–40 százalékos) csökkenés jellemezte a gépipari ágazatok többségét, a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártását és a két vegyipari ágazatot. Ugyanakkor a gyógyszergyártásban 2,5 százalékos, a kokszgyártásban, kőolaj-feldolgozásban 44 százalékos volumennövekedés volt, ez utóbbihoz a januári gázhiány is hozzájárult.
A nagyrészt hazai piacra termelő élelmiszeriparban 5,8 százalékkal csökkent a belföldi értékesítés volumene. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 3 százalékkal, a kis súlyt képviselő bányászat belföldi értékesítésének volumene pedig 26 százalékkal nőtt az előző év januárjához képest. Az iparban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében januárban 6,5 százalékos létszámcsökkenés következett be, az egy főre jutó ipari termelés 17,8 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Az összes rendelésállomány 18 százalékkal, az összes új rendelés 32 százalékkal visszaesett, ami mindkét értékesítési irány hasonló mértékű csökkenésének következménye. Az építőipar termelése 2008-ban az előző évhez képest 6,3 százalékkal csökkent, de ezen belül az utolsó hónapokban némi élénkülést mutatott. Ez idén az első hónapban nem folytatódott, amiben az általános gazdasági visszaesés mellett a tavalyinál kedvezőtlenebb időjárásnak is szerepe volt.
Januárban a termelés volumene 16 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. (2008 januárjában 22 százalékkal csökkent a termelés az előző évhez képest.) Az épületek építése 17,6 százalékkal, az egyéb építményeké 8,7 százalékkal esett vissza. Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 13,5 százalékkal elmaradt az előző évitől. Épületek építésére feleannyi, az egyéb építményekre azonos volumenű szerződésük volt, mint egy évvel korábban. A tárgyhóban kötött új szerződések volumene 36 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ami az épületekre 13 százalékkal, az egyéb építményekre 48 százalékkal kisebb volumenű szerződéskötésekből adódik. A 2009 januárjától az üzemanyag-értékesítést is tartalmazó kiskereskedelmi forgalom volumene az első hónapban 3,3 százalékkal, a naptárhatástól megtisztított adatok alapján 2,8 százalékkal kevesebb volt, mint 2008 januárjában.
A forgalom visszaesése a nem élelmiszer-kiskereskedelemben volt erőteljesebb. A gépjármű- és járműalkatrész-értékesítés volumene 32 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. 2009 januárjában az első becslés alapján a külkereskedelmi termékforgalom mindkét irányában a decemberinél is nagyobb csökkenés következett be: a 4,2 milliárd eurót meghaladó kiviteli forgalom folyó áron 31 százalékkal, a 4,4 milliárd euró értékű termékbehozatal 29 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A külkereskedelmi mérleg hiánya 192 millió eurót tett ki, ami több mint kétszerese volt a 2008 januárjában mért értéknek.
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai alapján – az év első két hónapjában 257 milliárd forint volt, 75 milliárddal több, mint 2008 azonos időszakában. Az egyenlegromlás legnagyobbrészt a társadalombiztosítási alapokban végbement folyamatokkal magyarázható, amelynek mérlege az egy évvel korábbi 38 milliárd forintos aktívumból 26 milliárd forintos passzívumba fordult át. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege szintén romlott, a 32 milliárd forintos bevételi többlet 9 milliárddal marad el az egy évvel korábbitól. A központi költségvetés egyenlege ezzel szemben lényegében ugyanúgy zárta az idei első két hónapot, mint a tavalyit, s a több mint 260 milliárd forintot kitevő deficiten kívül a bevételek és kiadások összege sem változott az egy évvel korábbiakhoz képest.
8,4 százalékos a munkanélküliség
A 2008. november–2009. januári időszakban a foglalkoztatottak létszáma a 15–64 éves korosztályban 3 millió 810 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbitól 35 ezerrel maradt el, míg a két évvel ezelőttitől jelentősebben, 104 ezer fővel. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,4 százalékponttal 56,1 százalékra csökkent. A munkanélküliek létszáma – a 15–64 éves népességen belül – 351 ezer főre növekedett. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 8,2 százalékról 8,4 százalékra emelkedett. A 15–24 éves fiatalok esetében a munkanélküliségi ráta 21,5 százalékot tett ki, ami 0,8 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. 2009 januárjában a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2 millió 687 ezer főt tett ki, ami 2,5 százalékos (68 ezres) csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A versenyszférában és a költségvetésben egyaránt kevesebben álltak alkalmazásban, mint 2008 januárjában, a létszámcsökkenés 3,5, illetve 0,4 százalékot tett ki. 2009 első hónapjában a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 194 500 forintot, a nettó átlagkereset 119 800 forintot tett ki.
A bruttó átlagkereset összességében 5,2, a nettó átlagkereset 4,0 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül a versenyszférában 3,7 százalékos keresetnövekedés következett be. A költségvetés területét – a rendszeres keresetek összegének 3,4 százalékos emelkedése ellenére – 19,2 százalékos nettó bércsökkenés jellemezte, aminek hátterében a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása áll. A reálkereset 6,9 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A fogyasztói árak növekedési ütemének tavaly augusztusban kezdődött mérséklődése az év elején is folytatódott. A növekedés januárban 3,1 százalék, februárban 3,0 százalék volt. Az árszínvonalra csökkentőleg hatott a világgazdasági recesszió, az energia világpiaci árának mérséklődése, ezzel ellentétes hatású volt viszont a forint nagymértékű gyengülése. Adóváltozások nem befolyásolták az áremelkedés ütemét.
11 százalékkal drágább a háztartási energia
Az ellentmondásos folyamatokat jellemzi, hogy a kőolaj világpiaci árának mérséklődése ellenére a leggyorsabban, csaknem 11 százalékkal nőtt a háztartási energia ára (míg a járműüzemanyagoké csökkent), és hogy a tavalyi kedvező mezőgazdasági terméseredmények nyomán visszaeső mezőgazdasági termelői árak és a januárban 102,5 százalékosra csökkenő élelmiszer-ipari belföldi értékesítési árindex dacára az élelmiszerek ára is az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,9 százalékkal emelkedett. Az ipari termelői árak növekedési üteme tovább lassult: a tavaly decemberi 5,6 százalékkal szemben januárban 5,3 százalékot ért el.
A belföldi értékesítési árak – hasonló irányzatot követve – a decemberi 8,2 százalékos növekedés után januárban 4,4 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőttit. Az exportékesítési árak növekedési üteme ezzel szemben – a forint árfolyamának alakulásával összefüggésben – gyorsult, a decemberi 3,9 százalékos áremelkedés után januárban 6,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tavaly szeptember óta folyamatosan csökkenő mezőgazdasági termelői árak idén januárban tovább mérséklődtek. Az év első hónapjában 28 százalékkal esett vissza a termelői árszint az előző év azonos időszakában mért magas bázishoz képest. A növényi termékek termelői ára 39 százalékkal, ezen belül a gabonaféléké 51 százalékkal mérséklődött. Ennél jóval szerényebb mértékben, 3,5 százalékkal csökkent az állatok és állati termékek ára, amely a múlt év folyamán csökkenő mértékben, de folyamatosan emelkedett.
Bajnokok Ligája
Vinícius Júnior hisztije miatt állt a bál és a játék is, a Real Madrid bosszút áll a Benficán
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!