időjárás 6°C Ferenc , Olívia 2022. december 3.
logo

Oroszország hasznosítaná az Északi-sarkot

MNO
2009.05.19. 17:18

Dmitrij Medvegyev az Északi-sark gazdasági kiaknázásában és az Arktisszal kapcsolatos egyéb kérdésekben egyeztetett álláspont elfoglalására szólította fel Jens Stoltenberg norvég kormányfőt, aki kedden Moszkvában tárgyalt, elsősorban gazdasági kérdésekről.

Az orosz államfő Moszkva melletti rezidenciáján fogadva a norvég vezetőt, úgy vélte, a két ország szorosan egyeztetett politikájától függ egész régiók sorsa. A Stoltenberg moszkvai találkozóiról kiadott hírek nem tértek ki rá, de a megbeszéléseken minden bizonnyal igyekeztek megállapodni az Északi-sark vitatott területeiről.

Oroszország arra hivatkozva, hogy az Északi-sark egy része a kontinentális talapzathoz, s ezzel Oroszországhoz tartozik, bejelentette igényét e területre az ENSZ illetékes szerveinél, de azok még további tudományos bizonyítékokat várnak. Oroszok két éve orosz zászlót helyeztek el a Jeges-tenger alján, s Moszkva és Oslo a tengeri felségvizek közös határairól szóló szerződés kidolgozásán fáradozik.

Oroszország számára különösen fontos a Barents-tenger mintegy 175 ezer négyzetkilométeres része, ahol orosz becslések szerint mintegy 10 milliárd tonna kőolaj, norvég kutatások szerint a Föld tartalékainak 1 százaléka aknázható ki, de a területre igényt tart Oslo is. Előzetes megállapodást értek el 1992-ben a terület északi és központi részéről, de az energiahordozókban leggazdagabb déli részről nem tudtak megegyezni. Moszkva a Barents-tenger energiahordozóit Norvégiával együttműködve szeretné kiaknázni.

Vlagyimir Putyin kormányfő a Stoltenberggel való megbeszélést követően kijelentette, hogy a Spitzbergákon való orosz jelenlét kérdéseit a norvég hatóságokkal szoros együttműködésben, a vonatkozó megállapodás értelmében fogják rendezni. Oroszország szeretné megvetni a lábát a Spitzbergákon, s ott tudományos kutató intézetet és halfeldolgozó üzemet építeni, de az utóbbi években Norvégia korlátozta az oroszok jogait a szigeteken, míg Moszkva a korlátozások feloldására és saját jogainak bővítésére törekszik. Putyin hangsúlyozta, hogy a két ország együttműködésének egyik kulcsterülete az energetika. „A miniszterelnök úr kifejtette, hogy e téren a két ország ugyan versenyben áll az európai piacon, de mindkettő érdekelt a másik támogatásában, s én ebben teljesen egyetértek vele” – mondta Putyin. Elmondta, hogy partnerével egybehangzóan kedvezően ítélték meg az együttműködést a halászatban és az Barents-tenger biológiai forrásainak kiaknázásában, valamint a környezetvédelem terén főleg a északnyugat-oroszországi nukleáris és sugárbiztonsággal kapcsolatos közös munkát. Úgy ítélték meg, hogy jók a kilátások a közlekedés, az arktiszi technológiák – ezen belül az olajfúrótornyok és a jégtörők építése – és több más területen való együttműködés számára.

Putyin elmondta: tavaly 45,1 százalékkal nőtt, 2,3 milliárd dollárt tett ki, s ezzel rekordot ért el a kölcsönös áruforgalom, viszont idén az első negyedben a tavalyihoz képest 36,4 százalékkal csökkent. A visszaesés első sorban az orosz export területén következett be, ahol a csökkenés 54 százalékos volt, míg a norvég export 13 százalékkal maradt el a tavalyitól.

(MTI)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.