Oroszország hasznosítaná az Északi-sarkot

Az orosz államfő Moszkva melletti rezidenciáján fogadva a norvég vezetőt, úgy vélte, a két ország szorosan egyeztetett politikájától függ egész régiók sorsa. A Stoltenberg moszkvai találkozóiról kiadott hírek nem tértek ki rá, de a megbeszéléseken minden bizonnyal igyekeztek megállapodni az Északi-sark vitatott területeiről.

Oroszország arra hivatkozva, hogy az Északi-sark egy része a kontinentális talapzathoz, s ezzel Oroszországhoz tartozik, bejelentette igényét e területre az ENSZ illetékes szerveinél, de azok még további tudományos bizonyítékokat várnak. Oroszok két éve orosz zászlót helyeztek el a Jeges-tenger alján, s Moszkva és Oslo a tengeri felségvizek közös határairól szóló szerződés kidolgozásán fáradozik.

Oroszország számára különösen fontos a Barents-tenger mintegy 175 ezer négyzetkilométeres része, ahol orosz becslések szerint mintegy 10 milliárd tonna kőolaj, norvég kutatások szerint a Föld tartalékainak 1 százaléka aknázható ki, de a területre igényt tart Oslo is. Előzetes megállapodást értek el 1992-ben a terület északi és központi részéről, de az energiahordozókban leggazdagabb déli részről nem tudtak megegyezni. Moszkva a Barents-tenger energiahordozóit Norvégiával együttműködve szeretné kiaknázni.

Vlagyimir Putyin kormányfő a Stoltenberggel való megbeszélést követően kijelentette, hogy a Spitzbergákon való orosz jelenlét kérdéseit a norvég hatóságokkal szoros együttműködésben, a vonatkozó megállapodás értelmében fogják rendezni. Oroszország szeretné megvetni a lábát a Spitzbergákon, s ott tudományos kutató intézetet és halfeldolgozó üzemet építeni, de az utóbbi években Norvégia korlátozta az oroszok jogait a szigeteken, míg Moszkva a korlátozások feloldására és saját jogainak bővítésére törekszik. Putyin hangsúlyozta, hogy a két ország együttműködésének egyik kulcsterülete az energetika. „A miniszterelnök úr kifejtette, hogy e téren a két ország ugyan versenyben áll az európai piacon, de mindkettő érdekelt a másik támogatásában, s én ebben teljesen egyetértek vele” – mondta Putyin. Elmondta, hogy partnerével egybehangzóan kedvezően ítélték meg az együttműködést a halászatban és az Barents-tenger biológiai forrásainak kiaknázásában, valamint a környezetvédelem terén főleg a északnyugat-oroszországi nukleáris és sugárbiztonsággal kapcsolatos közös munkát. Úgy ítélték meg, hogy jók a kilátások a közlekedés, az arktiszi technológiák – ezen belül az olajfúrótornyok és a jégtörők építése – és több más területen való együttműködés számára.

Putyin elmondta: tavaly 45,1 százalékkal nőtt, 2,3 milliárd dollárt tett ki, s ezzel rekordot ért el a kölcsönös áruforgalom, viszont idén az első negyedben a tavalyihoz képest 36,4 százalékkal csökkent. A visszaesés első sorban az orosz export területén következett be, ahol a csökkenés 54 százalékos volt, míg a norvég export 13 százalékkal maradt el a tavalyitól.

(MTI)