Miről ismerszik meg a netes pletyka?

A portugál Expresso átvette az egyik spanyol internetes egyesület felmérését a spanyolok „pletykafelismerő” képességeiről. A spanyol ABC és a kolumbiai Radio Caracol az Egyesült Államok kolumbiai nagykövetének nyilatkozatát tartalmazza a hamarosan aláírandó kétoldalú katonai egyezményről.

expresso.clix.pt – Portugália

A portugál hetilap a nethasználók okulására átvette az egyik spanyol szervezet – Spanyol Internethasználók Egyesülete – felmérését. A világhálót használó spanyolok körében elvégzett és szerdán közzétett kutatás megállapította, hogy a szomszéd ország neten tájékozódó olvasóinak több mint kétharmada nem tudja megkülönböztetni a valós hírt a pletykától. A hetilap ezért közölte a pletyka négy ismertetőjegyét, hogy olvasói ezután könnyebben kiszűrjék a valódi és szavahihető információk közül. Az első ismertetőjegy a hír keltezésének teljes hiánya, részben azért, hogy minél tovább keringjen a világhálón. A pletykát terjesztő cikkek végén a világhálón sem tüntetik föl a szerző nevét, és forrásokat sem, nehogy be lehessen perelni őket. A pletyka már címében is vagy a szövegben is tartalmaz szenzációhajhász elemeket. A pletykahír arra ösztönzi az olvasókat, hogy továbbítsa ismerősének: a lap így hozzájut IP-címekhez, és adatbankot hozhat létre, amelyekre később kéretlen leveleket (SPAM-eket) küldhet. A spanyol nethasználók 3,37 pontra értékelték a hagyományos hírcsatornákat egy ötpontos skálán, amely a legjobb minősítés az internetes naplók, a rádiók és a fórumok között. A spanyoloknak csak 33 százaléka keresi azonnal az olvasott hír forrását, hogy meggyőződjön hitelességéről.

abc.es – Spanyolország, caracol.com.co – Kolumbia

A konzervatív spanyol lap portálja is foglalkozott az Egyesült Államok kolumbiai – előtte venezuelai – nagykövetének csütörtöki nyilatkozatával, amelyet a népszerű Caracol rádiónak adott: William Brownfield bejelentette, hogy országa nyilvánosságra fogja hozni a Kolumbia és az Egyesült Államok megállapodását arról a hét kolumbiai támaszpontról, amelyet bérbe akar venni. Igaz, lesznek olyan részek, amelyeket egyik fél sem oszt meg a nagyobb közvéleménnyel. Az egyezmény hetek óta elkészült, és néhány héten belül alá is írja mindkét fél. Az egyik pont szerint az Egyesült Államok legfeljebb 1400, 800 hivatásost és 600 szerződéses katonát tarthat egy időben a hét kolumbiai támaszponton. Ezen kívül többek között frissíteni akarja három korábbi – 1952-es, 1962-es és 1974-es – katonai megállapodás feltételeit.