A kubai hatóságok hozzájárulásának egyik feltétele az volt, hogy csak semmi politika, ennek dacára némelyik művész nem tudta megállni, hogy ne tegyen ilyen célzásokat. Olga Tanón például csak angolul mondta ki a Kubában és Kubán kívül élők millióinak óhaját: It’s time to change (Itt az ideje a változásnak), de óriási sikert aratott már ezzel a mondatával.
A főleg a floridai Miamiban élő kubai emigránsok kemény magja viszont nagyon zokon vette a havannai koncertet, mert úgy tekintettek erre az eseményre, mint a Castro fivérek diktatórikus rendszerének szánt ajándékra. A Vigilia Mambisa nevű miami csoport tagjai a Kis Havanna negyedben ezért el is égették a Juanes koncertjein az egyik legnépszerűbb dal címére utaló fekete pólókat és széttörték Juanes sok CD-jét és lemezét is. A koncert előtt Juanes és Bosé tiltakozására a kubai kulturális miniszter, Abel Prieto végül elbontatta azokat a korlátokat, amelyet eredetileg a VIP-személyek védelmére állítottak föl. Az egyik legnagyobb sikert az Orishas rapzenekar aratta, amely csak emigrálása után tíz évvel léphetett föl újra Havannában.
Barack Obama, az Egyesült Államok demokrata elnöke közölte, hogy a koncert nem árt a kubai–amerikai viszonynak. A kubai–amerikai együttműködés jeleként Miamiból szállították a koncert minőségéhez szükséges összes felszerelést. A Miamiban élő Juanes az emigránsok kiengesztelésére nekik is meg akarja tartani ugyanezt a koncertet, és ha lehet, ugyanazokkal a fellépőkkel. Meghívták Havannába a szintén kubai emigráns Gloria Estefant, de a világsztár kijelentette, amíg Castróék vannak hatalmon, addig ő nem megy haza. Juanes elmondta az egyik kubai kormánylapnak, hogy Mexikóban vagy Kolumbiában is szeretné megszervezni ezt a koncertet, lehetőleg ugyanazokkal, akikkel most, bár tudja, hogy a fellépők összetétele mindig változik.
(Eltiempo.com, Kolumbia, Clarin.com.ar – Argentína, Elpais.es – Spanyolország, Juventudrebelde.cu – Kuba, Globovision.com – Venezuela, stb.)