Der Spiegel (Spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Miként találtak menedéket Németországban a tömeggyilkosságok háttéremberei? című cikkében elemzi annak okait, miért ilyen későn léptek fel a szövetségi hatóságok az országban a menedékjoggal visszaélő háborús bűnösökkel szemben.
Hosszú ideig zavartalan életet élt Ignace Murwanashyaka, a feltételezett háborús bűnös Németországban. Ugyanakkor éveken keresztül kongói rémtettekre adott utasítást. Kedden a Szövetségi Bűnügyi Hivatal véget vetett a 46 éves férfi nyugodt életének és letartóztatta. A szövetségi államügyész szerint Murwanashyaka 2001 óta a Demokratikus Ruandai Felszabadító Erők (FDLR) nevű paramilitáris szervezet elnöke, mely a ruandai polgárháború és a vele határos kongói területeken zajló harcok egyik meghatározó résztvevője. Murwanashyaka a nyomozók szerint az FDLR fegyveres erőinek főparancsnoka. Murwanashyaka mellett letartóztatták a 48 esztendős Straton M.-et, a helyettesét is, a biztonsági erők Stuttgart környékén vették őrizetbe. A férfi Nürtingen közelében él, katonai ügyekben képviselte és tanácsadója volt Murwanashyakának. A vádak szerint emberiség elleni és háborús bűnöket követtek el. Az FDLR milicistái az államügyészség szerint 2008 januárja és 2009 júliusa között több száz civilt gyilkoltak meg és számtalan nő megerőszakolásában voltak részesek. Falvakat fosztottak ki, a lakosokat elüldözték és gyermekeket küldtek kényszerbesorozásra.
A vád szerint a bűncselekményekre utasítást Ignace Murwanashyaka és helyettese, Straton M. adott. Az FDLR különböző hutu milíciák gyűjtőszervezete, melyek a ruandai népirtást követően, 1994-ben kongói területre menekültek. Többször változtatták meg a nevüket, míg végül 2000-ben létrehozták az FDLR-t. A kongói ENSZ-misszió, a Monuc, mely képtelen a lakosságot megvédeni, tavaly márciusban elcsípett egy FDLR-rádióüzenetet: „A lakosságot meg kell támadni, hogy emberiességi katasztrófát okozzanak”. Ignace Murwanashyaka 1989-ben ösztöndíjjal Németországban, Bonnban tanult, ahol 1998-ban doktori fokozatot szerzett. Feleségül vett egy német nőt, és egy egyszerű mannheimi társasházba költözött, ahonnan szervezetét irányította. Szökött FDLR-lázadók kihallgatása egyértelművé tette, hogy a parancsokat Németországból, a két gyanúsítottól kapták. Ignace Murwanashyaka 2001 óta sokszor utazott Mannheimból Kongóba, hogy csapatai harci szellemét erősítse, irányítsa őket. 2000-ben Murwanashyaka politikai menedékjogot kért állítólagos üldözöttként, amit az illetékes hivatal gyorsan meg is adott. 2008-ban a ruandai kormány letartóztatási parancsot és egyúttal kiadatási kérelmet is küldött. Ezt a karlsruhei felső tartományi bíróság elutasította.
Tavaly márciusban a mannheimi közigazgatási bíróság Murwanashyakát felfüggesztett börtönre ítélte, mert rendszeres kongói kiruccanásai során megsértette tartózkodási engedélye szabályait. Májusban a ruandai főállamügyész személyesen utazott Bonnba, hogy a német társszerveket meggyőzze Murwanashyaka háborús bűnösségéről. A szövetségi államügyészség már 2006-ban nyomozást kezdett Murwanashyaka ellen a Kongói Demokratikus Köztársaságban elkövetett emberiségellenes bűnök gyanúja miatt, de az eljárást nem folytatták nagy ügybuzgalommal. Még a kigali főállamügyész látogatása után is fél év kellett a német hatóságoknak a letartóztatási parancs kiállításához. Pedig a német és nemzetközi emberi jogi szervezetek már súlyosan terhelő anyagokat gyűjtöttek a tömegmészárlások feltételezett háttérembereiről. Legutóbb az ENSZ jelezte meglepetését, mennyire zavartalanul irányíthatja Murwanashyaka Mannheimból kongói bandáját. Most végre cselekedtek a karslruhei nyomozó hatóságok: egy éven keresztül – a szövetségi államügyészség közleménye szerint – a nyomozók Ignace Murwanashyaka és Straton M. ügyében „hatalmas erőkkel” dolgoztak, míg elegendő bizonyítékot gyűjtöttek össze, hogy igazolják az „alapos gyanút”. Most mindketten vizsgálati fogságban ülnek.
Tages-Anzeiger (Tagesanzeiger.ch)
A baloldali–liberális zürichi napilap A svájci diákok nem nyugszanak című cikkében tudósít a keddi diáktiltakozásokról.
Miközben Bernben 300-400 diák vonult transzparensekkel és hangos zenével az egyetem főépülete elé, 500 tanuló jelent meg a zürichi egyetem előtti tiltakozó rendezvényen – lényegesen több, mint ahány személyre a rendezők számítottak. A diákok spontán módon úgy döntöttek, hogy megszállják az előadótermeket. Ez a diákmozgalmaknak nem a végpontja, hanem a kezdete, mely visszaköveteli magának a főiskolai felelősséget és a beleszólás jogát. Így hangzott kedd este a tiltakozó diákok közleménye. A foglalás célja, hogy teret biztosítsanak az oktatási rendszerről és annak társadalmai okairól folyó kritikus vitáknak. A foglalást megelőzte egy tiltakozó rendezvény. Az akció a helyszínen kiosztott röplap szerint része volt a nemzetközi, Az oktatás nem eladó nevet viselő egyhetes rendezvénysorozatnak. Ezzel tiltakoznak a diákok az elhibázott bolognai reform és a magángazdaság oktatásra gyakorolt befolyása ellen.
A berni tiltakozás szervezői kedd este nem zárták ki annak lehetőségét, hogy elfoglalhatják a berni egyetem auláját. A svájci tiltakozás mindeddig csak a baseli egyetemre korlátozódott. Ott néhány tucatnyi diák tartja megszállva az egyetem auláját, és vitaköröket, valamint munkacsoportokat szerveznek. Az egyetem rektorának hétfői felszólítása ellenére, a foglalást szervező Mi Egyetemünk mozgalom tájékoztatása szerint, nyoma sincs a kiürítésnek. Hogy meddig tart az egyetem elfoglalása, nem lehetett kedden megtudni. Egyelőre még bizonytalan, hogy a baseli tiltakozás befolyásolja-e a Svájci Egyetemek Rektori Konferenciáját (CRUS). A következő plenáris ülést azonban csak 2010-re tervezik. Azt is tisztázni kell, hogy a baseli diákok követelései valójában megegyeznek-e a diákok többségének álláspontjával.
