Nyolc választás öt év alatt

Két parlamenti választáson, két népszavazáson, két európai parlamenti választáson, egy elnökválasztáson, több kormányválságon, választásirendszer-átalakításon és kisebbségi kormányzáson is túl van Románia, amely soha nem látott izgalmakkal teli öt évet tudhat maga mögött.

A 2004-es parlamenti és elnökválasztás előtt a kormányzó szociáldemokratákkal (PSD) szemben létrejött a DA Szövetség, amely a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a Demokrata Pártot (DP) tömörítette. A választás előtt a felmérések egyértelmű PSD-fölényt mutattak, valamint biztosra vették, hogy Adrian Nastase addigi miniszterelnök nyeri el az elnöki posztot. A 2004. novemberi parlamenti választást bár a PSD nyerte meg, kormányt alakítani nem tudott, így a jobbközép orientációjú koalíció jutott hatalomra. Az elnökválasztást Traian Basescu, a DA Szövetség politikusa nyerte, aki a második fordulóban a szavazatok 51,23 százalékát szerezte meg.

2007-től kisebbségi kormányzás

Románia 2007. január elsején csatlakozott az Európai Unióhoz, majd nem sokkal ezután szétesett a koalíció. Calin-Popescu Tariceanu menesztette a demokrata párti minisztereket a kormányból, majd kisebbségi kormányt hozott létre az RMDSZ-szel közösen. 2007. április 19-én a román parlament elnöki beosztásából felfüggesztette Basescut, és ezt a határozatot az alkotmánybíróság is megerősítette. Basescu azonban nem mondott le (mely esetben előre hozott elnökválasztás lett volna), így május 19-én népszavazás döntött arról, hogy hivatalban maradhat-e vagy sem. A népszavazáson a szavazóknak csak körülbelül 44 százaléka jelent meg, de nagy többségük (74,33 százalék) az államfői tisztségbe való visszahelyezése mellett döntött.

2007. november 25-én rendezték meg az ország történetében az első európai parlamenti választást. A felmérések nagyarányú demokrata győzelmet jósoltak, ennek ellenére csupán a voksok 28,81 százalékát szerezték meg, míg a PSD 23,11 százalékot kapott. A kormányzó PNL 13,44, a Liberális Demokrata Párt 7,78, az RMDSZ 5,52 és Tőkés László mint független jelölt 3,44 százalékot ért el. Ugyanezen a napon népszavazást tartottak az egyéni kerületes választási rendszerről, amely az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett.

A szoros versenyből nagykoalíció lett

A voksolást követően egyesült a Liberális Demokrata Párt és a Demokrata Párt, Demokrata-Liberális Párt néven (PD-L), majd a PSD is egyesült a Konzervatív Párttal (PC). A 2008-as önkormányzati választáson a PSD-PC 661, a PD-L 472, a PNL 355 polgármesteri tisztséget szerzett.

A 2008. november 30-i parlamenti voksolás nagyon szoros eredményt hozott. A PSD-PC 33,09, a PD-L 32,36 százalékot szerzett. A szociáldemokraták 114, míg a demokraták 115 mandátumot szereztek. A választást követően sokakat meglepve a két nagy párt koalíciót hozott létre. Miniszterelnöknek Emil Boc kolozsvári polgármestert választották. Az országot az év elején érte el a gazdasági válság, amely jelentősen megakasztotta a korábbi fejlődést.

Gazdasági válság mellé politikai is

A nagykoalíciót kezdettől fogva jelentős ellentétek jellemezték, ami elvezetett az októberi szakításhoz. Október elsején a miniszterelnök bejelentette, hogy meneszti a szociáldemokrata belügyminisztert, és helyére saját pártjából jelölt politikust. A lépés hatására a szociáldemokraták felmondták a koalíciót és bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kormány ellen, melyet a parlament el is fogadott. Basescu ezután kétszer is a demokratákhoz közel álló személyt javasolt miniszterelnöknek, amire az ellenzék természetesen nemet mondott. Elemzők szerint a nagykoalíció felmondása egyértelműen Basescu ötlete volt, hogy így különüljön el a PSD-től, azonban a szociáldemokratáknak is kapóra jött, mivel így ők is el tudnak határolódni az elnöktől. A kormányzati patthelyzet feloldása várhatóan csak az elnökválasztás vége után fog megtörténni.

(angusreid.com)