Der Tages-Anzeiger (Tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilap Tessin mint pénzpiaci szereplő még nem lélegezhet fel című cikkében foglalkozik a svájci–olasz pénzügyi háború legfrissebb történéseivel. A december 15-én véget ért adóamnesztiát Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter sikernek nevezte. Tremonti 80 milliárd euróról beszélt, amit visszahoztak Itáliába. Néhány sajtótermék, képviselőkre hivatkozva, 110 milliárd euróról beszélt. A feketepénz jelentős részét az olasz többségű Tessin kanton bankjaiban rejtegették idáig. Az akció előzetes becslések szerint 3,7–5 milliárd eurót hozott a római államkasszába.
Tremonti egyik célja volt a legújabb adóamnesztiával, hogy kiszárítsák a luganói bankokat. Ez ugyan nem sikerült, az amnesztia mégis komoly károkat okozott a pénzintézeteknek. Becslések szerint ugyanis 30-40 milliárd eurót vontak ki Tessin kantonból. A Tessinben bankszámlával rendelkező olasz kuncsaftok negyede, harmada élt az amnesztiával – nyilatkozta Franco Citterio, a tessini bankáregyesület igazgatója a svájci rádiónak. Sok bankmunkatárs attól fél, hogy elveszítheti a munkahelyét, s ez a félelem nem alaptalan. „Az adóamnesztia elsősorban a vagyonkezelés területén 500-1000 munkahely elvesztését hozhatja magával” – fogalmazott a bankárszövetség igazgatója.
Az adóamnesztia súlyos hatást gyakorol a kanton és a városok anyagi helyzetére. Lugano város 180 millió frankos költségvetéséből 30 milliós kiesést kell elkönyvelni – mondta Erasmo Pelli, Lugano város pénzügyi tanácsnoka.
Die Presse (Diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Nemzetgyűlés: narancssárga-kék indulás problémákkal című cikkében tudósít az FPÖ és a BZÖ karintiai szervezetének puccsszerű egyesüléséről. Az újonnan létrejött Karintia Szabadságpártja (FPK), mely a szabadságpárt (FPÖ) karintiai tagjaiból és a karintiai Szövetség Ausztria Jövőjéértből (BZÖ) alakult, komoly indulási nehézségekkel küzd. Például a frakcióalapításhoz szükséges ötödik karintiai képviselő, Stefan Markowitz megtagadta a belépést, ő marad a BZÖ-ben. Az önálló frakció elsősorban jelentős anyagi előnnyel járna. Minden frakció évente 1,15 millió euró alaptámogatást kap. Emellett nemzetgyűlési képviselőnként évente 44 ezer, míg Bundesrat-képviselőként 23 000 euró támogatás jár neki.
Az FPÖ számára az egyesülés azt jelenti, hogy ismét kilenc ütőképes tartományi csoportja van, és a nemzetgyűlési választásokon jó esélye van támogatottságának további növelésére. A stájer és a felső-ausztriai BZÖ, melyet Jörg Haider testvére, Ursula Haubner vezet, különösen harciasnak mutatkozik. A „fajtiszta BZÖ” folytatni fogja Haider útját – hangoztatják Linzben. Ennek ellenére a párt esélyei minimálisak. A BZÖ ereje eddig Jörg Haider személyére, másrészt az erős karintiai tartományi alapszervezetre épült, más tartományi gyűlésbe képtelen volt bejutni. Karintiában egyébként jelenleg három radikális jobboldali párt létezik.
Az egyesülés szálait az FPÖ helyi vezetése mellett Uwe Scheuch karintiai BZÖ-elnök és Kurt Scheuch, a BZÖ frakcióvezetője mozgatta. A BZÖ más politikusait nem értesítették. Gerhard Dörfler tartományfőnök volt az egyetlen, aki időben hallott a tervekről. Az FPÖ-ben is keveseket avattak be, pártelnökségükben ketten szavaztak az egyesülés ellen és 24-en mellette. Azt, hogy ki szavazott ellene, senki sem kívánja vállalni.
origo.hu
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt
