A szerkesztői munkáról, a kiadói döntések hátteréről még azok sem igazán tudnak túl sokat, akiknek írásuk vagy kötetük jelenik meg. Az elutasító levelekben többnyire nem szerepelnek a kifogások, az útmutatások, a szerkesztői ajánlások. Nem tudjuk, hogyan szerkesszük meg a kéziratot, milyen formai követelményeknek kell eleget tenni ahhoz, hogy már az első kézhezvételkor bizalmat ébresszünk. Mi a kézirat sorsa egy-egy kiadóban? Ki olvassa el először, és ki dönt róla? Milyen szempontokat vesznek figyelembe a könyvkiadók és a lapszerkesztők?
A szépírói mesterkurzusokat indító Magyar Író Akadémia Az írás, ami meg is jelenik című mesterkurzusának célja, hogy azok, akik szépirodalmi szövegeket hoznak létre, tisztában legyenek a kiadók és szerkesztők diktálta formai és tartalmi elvárásokkal, ismerjék a megjelenéshez vezető út minden lépcsőfokát, kapcsolatba kerülhessenek a szövegeikről döntő szerkesztőkkel, illetve betekintést nyerjenek a szerzői jogok, a szerződéskötés gyakorlatába. A részvételt elsősorban azoknak ajánlják, akiknek az asztalfiókjában versek, drámák, novellák vagy akár kész regények kéziratai lapulnak – írja a FISZ Hírügymökség.
Ha nincs Fidesz, nincs parti, üzente a kormányfő















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!