Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap Franciaország bírálja a német gazdaságpolitikát című cikkében foglalkozik a Berlint érintő párizsi bírálatokkal. Franciaország Németországot bírálja a magas német exportkvóta miatt. Christine Lagarde párizsi pénzügyminiszter azt vetette Berlin szemére, hogy politikája csak növeli az EU-n belüli egyenlőtlenséget. A szövetségi köztársaságnak fel kell pörgetnie a belső keresletet, hogy támogassa az unió deficites államainak exportgazdaságát, fogalmazott Lagarde egy lapinterjúban, aki azt is elismerte, hogy ezt a kérdést eddig még nem vetette fel német kollégájának. A francia pénzügyminiszter asszony álláspontját lapértesülések szerint a gazdaságilag gyengébb uniós tagállamok is támogatják. Eszerint a közösség a német gazdaság versenyelőnyeinek korlátozására kívánja rászorítani Berlint. Néhány szereplő azt veti Németország szemére, hogy kivitelorientált gazdasági modelljével a növekedését mások kárára éri el.
Christoph Steegmans német kormányszóvivő hétfőn visszautasította Lagarde bírálatát. Ő is fontosnak nevezte a versenyképesség harmonizálását, ugyanakkor szerinte minden európai állam számára hasznot hozó lenne, ha egyes államok mesterségesen nem fognák vissza magukat, hanem egész erejükkel egy közös növekedési stratégiáért dolgoznának. Németország nem az a hely, ahol az állam szabályozza a béreket, vagy a fogyasztást, hangsúlyozta Steegmans. „Az exportgazdaságot most valahogyan megállítani, ez ellentmondana Európában a verseny gondolatának” – jelentette ki válaszul a kormányszóvivő.
Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A berlini napilapban André Anwar Németország megduplázta fegyverexportját című, stockholmi keltezésű cikkében ismerteti a tekintélyes svéd békekutató intézet jelentését. A világméretű fegyverkereskedelem 2005 és 2009 között 22 százalékkal emelkedett. Ez olvasható a Stockholmi Békekutató Intézet (Sipri) 2010-es jelentésében. „A pénzügyi és gazdasági válság miatt a fegyverkezési kiadások csökkenésének nem találtuk nyomát” – nyilatkozta Stephanie Blenckner, a Sipri szóvivője. Ha néhány államnak takarékoskodnia is kellett, mások annál több hadianyagot vásároltak. Mindenekelőtt a repülőket keresték az elmúlt öt évben. Ez adja a fegyverkereskedelem 27 százalékát és az amerikai kivitel felét. Még akkor is, ha a hagyományos fegyverekkel zajló kereskedelem a hidegháború alatti szinten van, a Sipri a következő öt esztendőben további érzékelhető növekedéssel számol.
A Sipri visszatekintése szerint az elmúlt öt évben az Egyesült Államok 30 százalékos piaci részesedésével és a megbízást adó államok 70 százalékának lefedésével továbbra is megőrizte „világbajnoki címét”. Az amerikai fegyverek 36 százaléka a Közel-Keleten talál vevőre. A legnagyobb amerikai fegyvervásárlók közé tartozik Dél-Korea, az Egyesült Arab Emirátusok és Izrael, mindegyik 11 százalékos részesedéssel. Oroszország számít a második legnagyobb exportőrnek a maga 23 százalékával. Legfontosabb vevőik közé Kína, India és Algéria tartozik.
Németország megerősítette harmadik helyét, kivitelének megduplázásával és piaci részesedésének hatról 11 százalékra emelésével. A német kivitel élén 44 százalékkal a hadihajók állnak, amit 27 százalékkal harckocsik és tengeralattjárók követnek. A két legfontosabb felvevő államuk az egymással is versengő Törökország és Görögország, a harmadik helyen Dél-Afrika áll. A legtöbb fegyvert az EU-n belül értékesítik. A tagállamok részaránya 24 százalékkal megközelíti a teljes kivitel negyedét. Az unión belül 17 százalékkal Görögország áll az élen, ezzel az ötödik legnagyobb fegyverimportőr a világon.
origo.hu
Erről szól majd a kétnapos budapesti csúcstalálkozó
