A Benes-dekrétumok igazságtalanok

A Die Presse beszámol a cseh külügyminiszter bécsi látogatatásáról, ahol igazságtalannak, de megváltoztathatatlannak nevezte a Benes-dekrétumokat. A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámol a baloldali párt elnöke elleni nyomozásról.

2010. 07. 23. 6:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív bécsi napilap Schwarzenberg: „A Benes-dekrétumok igazságtalanok” című cikkében tudósít a cseh külügyminiszter ausztriai látogatásáról. Karl Schwarzenberg, az új cseh külügyminiszter csütörtökön bemutatkozó látogatásra Bécsbe érkezett és tárgyalt osztrák kollégájával, Michael Spindeleggerrel (ÖVP). Schwarzenberg világosan fogalmazott a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban: „Én sohasem kételkedtem abban, hogy ami a második világháború után történt, az igazságtalanság volt – miként igazságtalanok voltak az 1938 és 1945 közötti események is.” A vitatott dekrétumok megszüntetését, ami a második világháború után a németek egykori csehszlovákiai elüldözésének jogalapját szolgáltatta, Schwarzenberg „egyszerűen nem tartja reálisnak”. Egy visszamenőleges megszüntetés beláthatatlan következményekkel járó persorozatot indítana el. Schwarzenberg éppen úgy, mint Spindelegger, ebben az összefüggésben utalt a munkáját 2009-ben elkezdő történészbizottságra. Spindelegger közös, tudományos alapot vár, ami a történtek feldolgozását szolgálja. Ez az alap fontos, „különben megmarad egy felületes vitának”. A két külügyminiszter érintette a kétoldalú vitakérdéseket is, az egyik ilyen Temelin. A cseh atomerőmű tervezett kibővítése osztrák biztonsági érdeket is érint. Miként Spindelegger fogalmazott, Ausztriának további információra van szüksége. A határon átnyúló környezetvédelmi megvalósíthatósági felülvizsgálat alkalmával az asztalra tehetik az osztrák érdekeket – fogalmazott a külügyminiszter. Schwarzenberg átláthatóságot ígért: „Nem lesz titokzatoskodás.” S ehhez megígérte, Ausztria tartja a szavát. Ugyanakkor hangsúlyozta, a kibővítésről szóló döntés végül azonban Csehországé.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív frankfurti napilapban Nyomozás Klaus Ernst ellen című cikkében tudósít a Baloldali Párt társelnöke elleni rendőrségi akcióról. A berlini államügyészség nyomozást indított Klaus Ernst ellen hűtlen kezelés és csalás vádjával. A nyomozásról tájékoztatták a Bundestag elnökét és a Bundestag mentelmi bizottságát. Sajtóértesülés szerint a nyomozás májusban kezdődött Ernst ellen. A politikus nyilatkozatában úgy kommentálta a hírt, hogy ő korrekten viselkedett és áll a vizsgálatok elé. Ernst szakszervezeti rendezvényekre látogatott és felügyelőbizottsági üléseken történő részvételeket számolt el a Bundestag kasszáján keresztül. Csak azután mondott le az IG Metall szakszervezetben betöltött posztjáról, miután májusban a rostocki kongresszuson a Baloldali Párt elnökévé választották. Ebben a pozícióban a párttal havonta 3500 költségtérítést fizettet magának. Mivel a frakcióelnökségben ül, a képviselői tiszteletdíja 25 százalékát a Bundestag költségvetéséből megkapja kiegészítésként. A képviselők jogait szabályozó törvény alapján a parlament tagjainak joguk van a költségtérítésre, ha a munkájuknak gyakorlása miatt belföldön utaznak. A mandátumhoz kötődő tevékenység meghatározásáról az ilyen mellékes munkák kapcsán a Bundestag tudományos szolgálata elkészített június elején egy erre vonatkozó helyzetértékelést. Ebben némi mozgásteret ad az érintett képviselőnek, milyen utazásokat tart a képviselői munkája részének.

Abban viszont az említett értékelés egyértelmű, hogy nem lehet a képviselői tevékenységhez kapcsolódónak tekinteni azokat a tevékenységeket, melyeket már a megválasztása előtt is gyakorolt, mint például az ügyvédi munka folytatása, vagy felügyelőbizottsági tagságának betöltése. Ernst a Süddeutsche Zeitungnak hangsúlyozta, személyesen nem gazdagodott ezekkel a lépésekkel. Amennyiben nem a Bundestaggal számoltatja el utazásait, akkor azt megtérítették volna az érintett cégek. Ugyanakkor a Bundestag jogászai szerint az utak ilyetén elszámolása nem tartozik az érintett képviselők mérlegelési körébe. Ezért a szakszervezeti és felügyelőbizottsági utakat nem lehet közpénzből finanszírozni. A Bundestag igazgatása köteles megbízni a képviselő nyilatkozataiban. A Bundestag elnöke csak akkor cselekedhet, ha az államügyészségi nyomozás megerősíti a törvényszegés gyanúját. Ebben az esetben azt vizsgálják, a képviselő mely utazásai esetén követelik vissza a kifizetett költségtérítéseket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.