A Párizsban – 1930. április 8-án – született trónkövetelő csak 1957-ben járt először hazájában „hivatalosan”, de igazából titokban látogatott haza, hogy többek között megtanuljon spanyolul. Felesége a holland Orániai-Nassaui uralkodóház tagja, Irén hercegnő, négy gyermekük született. A házasság annak idején nagy port vert föl, mert a protestáns holland dinasztia fontos tagja – az öröklési rend szerint a második volt a trónutódlásban – Károly Hugó kedvéért áttért a katolikus vallásra. Irén és Károly Hugó 17 évi házasság után végül csendben elvált 1981-ben.
Az ötvenes évek második felétől gyakran látogatott haza, de nem egyszer előfordult, hogy a hatóságok az akkori diktátor, Francisco Franco (1939-1975) utasítására nem engedték be az ország területére. 1962-ben egy asztúriai bányában kezdett dolgozni, hogy testközelből megismerje a spanyolországi dolgozókat, reménybeli alattvalóit. Az eredmény: egészen rabul ejtette a baszk karlizmus leginkább baloldali változata, és az új Karlista Pártot (PC) is ebbe az irányba akarta terelni. A XIX. századi spanyolországi trónviszályok „gyümölcseként” létrejött és megerősödött karlizmus irányzata rokonszenvezett még a második vatikáni zsinat (1962-1965) döntéseivel is. Csak 1979-ben kapta meg a spanyol állampolgárságot, és mivel abban az évben mérhetetlen eredményt ért el pártjával a második általános választásokon, lemondott nemcsak a párt vezetéséről, hanem a spanyol trónra tartott igényéről is. A holland hivatalos közlemény szerint nyolcvan évesen érte a halál, mert nem bírt felülkerekedni elhatalmasodó prosztatarákján. Mielőtt eltemetik az olaszországi Pármában, előbb Hollandiában is felravatalozzák, ahol szintén hercegi címet viselt.
(lavanguardia.es, deia.com, diariovasco.com, elpais.com, elmundo.es, abc.es stb – Spanyolország, wikipedia.org)
origo.hu
Gyermekpornográfia miatt tartóztattak le egy borsodi férfit
