Az önkormányzati választásra jelölteket és megyei listát péntekig, szeptember 3-ig lehet bejelenteni az illetékes választási bizottságnál. A törvény szerint az összegyűjtött, de le nem adott ajánlásokat szeptember 6-án 16 óráig meg kell semmisíteni, és az erről készített jegyzőkönyvet szeptember 9-én 16 óráig be kell nyújtani a választási bizottságnak.
A megsemmisítésről szóló jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell, hány darabot semmisítettek meg. A megsemmisítés módjára a törvény nem utal, a szelvényeket általában bezúzzák, majd elégetik. A megsemmisítés célja, hogy az ajánlók személyes adatai és – különösen érzékeny adatnak tekinthető – politikai véleményük ne kerülhessen illetéktelenek kezébe.
Mivel az önkormányzati választáson nemcsak jelölőszervezetek jelöltjei, hanem függetlenek is indulhatnak, a le nem adott ajánlások megsemmisítésére vonatkozó előírás a jelöltségre függetlenként aspirálók által gyűjtött ajánlásokra is vonatkozik. Azokat az ajánlásokat is meg kell semmisíteni, amelyeket „nem használtak fel” a jelölt nyilvántartásba vételéhez.
Tarlós Istvánnak, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltjének 100 ezer összegyűjtött ajánlását kedden adta le a Fővárosi Választási Bizottságnál Németh Szilárd kampányfőnök, és újságíróknak jelezte: segítőik, támogatóik szeptember 3-ig tovább gyűjtik a cédulákat, és Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke pénteken fogja bejelenteni, hány ajánlószelvény gyűlt össze. Az MSZP Fejér megyei szövetségének elnöke, Horváth András kedden közölte, hogy tízezernél több ajánlószelvényt gyűjtöttek össze a megyében, de csak ötezret adtak le a területi választási bizottságnál, „mert meg akarták kímélni a választási bizottságot a felesleges munkától”.
Nem mindenki választható
Csak választójoggal rendelkező, nagykorú magyar állampolgár indulhat az önkormányzati választáson polgármesterjelöltként; az aktív és passzív választójoggal (vagyis a választás és választhatóság jogával) közvetlenül a szavazás megkezdése előtt is rendelkeznie kell a jelöltnek. A választójog feltétele a nagykorúság, ez a 18. életév betöltése után mindenkit megillet (akit bírósági ítélet ebben nem korlátoz), a 16. életév betöltése után pedig házasságkötéssel lehet nagykorúságot szerezni.
Akit azonban a bíróság a jelölt nyilvántartásba vétele és a voksolás között jogerősen cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyez, vagy elrendelik kényszergyógykezelését, vagy jogerős bírósági ítélet születik, amelyben eltiltják a közügyek gyakorlásától, vagy esetleg megkezdi szabadságvesztés-büntetését, elveszíti választójogát és így nem indulhat a választáson.
A választójogot azonban nemcsak a jogerős bírósági ítéletek korlátozhatják, hanem az Országgyűlés által június 22-én elfogadott alkotmánymódosítás is: ebben ugyanis korlátozták a rendőrségnél, honvédségnél és nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozók passzív választójogát, vagyis a választhatóságukat. Az alkotmánymódosítás szerint ugyanis nem indulhatnak többi között az önkormányzati választáson azok a volt hivatásos rendőrök, katonák és a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai, akik a választás előtt kevesebb mint három évvel szereltek le.
Az Országgyűlés tehát ezzel korlátozta a hivatásosok passzív választójogát, és bár az alkotmánymódosítás csak augusztus 19-én lépett hatályba (amikor már tartott a jelöltek nyilvántartásba vétele), azt az önkormányzati választáson alkalmazni kell.
A választási eljárási törvény szerint ugyanis a jelölt „kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt”. Ez pedig azt jelenti: függetlenül attól, hogy a jelöltet korábban nyilvántartásba vették-e, az októberi voksolás szavazólapján már nem szerepelhet. A kiesett jelölt nevét ugyanis a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell.
(MTI)
origo.hu
Frontálisan ütközött két autó Szatmárban, egy ember meghalt
