Van abban valami pikáns, amikor egy Bauer akarja megvédeni a rendszerváltoztató jobboldali pártoktól a jogállamot. Még az ég is elsírja magát ilyenkor. Tudomásul kell venni mindenkinek: most a Gyurcsányék által hátrahagyott romhalmaz eltakarítása folyik. Ráadásul azoknak a külső befektetői és világhatalmi központoknak a segítsége nélkül, amelyeknek az érdekeit banán-köztársasági helytartóként az előző rezsimek készségesen kiszolgálták.
Emlékezzünk csak: a parlamenti ellenzéki pártok megkérdezése nélkül vették fel az IMF–EU-hiteleket, arra hivatkozva, hogy a hazai bankrendszert kell védeni belőle a begyűrűző válság miatt. Aztán kiderült, hogy a hazai bankok nem kérnek a pénzből, sőt az is kiderült, hogy míg tombolt a válság, ők százmilliárdos profitot lapátoltak haza, külhoni anyabankjaik számlájára.
A bérből élők – köztük azok a munkások, akikről Szalai Erzsébet szociológus asszony pontosan fogalmazta meg, hogy csak akkor hallunk róluk, ha leesnek egy állványról – semmi pozitívat nem éreztek az eladósodásunkat okozó hatalmas hitelfelvételekből. Csak a konvergenciaprogramra hivatkozva végrehajtott megszorításokat, a bérek reálértékének csökkenését, a kórházi gyógyszerhiányt, a túlhajszolt nővérek fásultságát, a lerobbant buszokat látják naponta. És azt, hogy hetente visznek el bilincsbe verve a felső tízezerhez tartozó vazallusokat, mert milliárdokkal apasztották a közvagyont.
(Magyar Nemzet, 2010. november 6.)

Júliusban megváltozik az 1-es villamos útvonala